58. rész

(Sehun, Baekyhun)

- Oké, igazad van.. - hajtottam le fejem. Ez akkor sem változtat azon, hogy ha hazaértem, megnézem a neten a közeli hapkidós egyesületeket..

- Szerintem ennyi elég volt mára.. - motyogtam szerelmemnek, majd pólóját kezembe véve elindultam az öltöző felé.

Követtem Sehun-t, majd elővettem cuccaim és melegebb, száraz ruhát vettem fel - Menjünk gyorsan, Bacon már biztos éhes. Te kérsz valamit?

- Téged - viccelődtem - Még van gyümölcspelyhem otthon, és nemrég reggeliztem, szóval nem. Te?

- M-mm -ráztam meg fejem - Bár, az első ajánlatod kecsegtető.. - mosolyodtam el kacéran.

- Bolondom.. - kuncogtam, majd elé sétáltam, és megöleltem, majd finoman nyakába haraptam.

Hangosan kifújtam levegőm cselekedetére. Azt hiszem ma sem fogunk unatkozni.. Erre a gondolatomra muszáj volt elmosolyodnom, majd beharaptam alsó ajkam - Mmmm...Direkt csinálod, igaz?

Kiskutya szemekkel rá néztem - Miiit? Neeem.. - Mondtam ártatlanul - Véletlen volt - nevettem ördögien, s megismételtem cselekedetem.

- Sejtettem... Akkor, nem is akarod, hogy megbüntesselek igaz?.. Kár.. - színleltem szomorúságot, miközben lebiggyesztettem alsó ajkam.

- Ha úgy akarsz büntetni, mint múltkor, akkor köszönőm, nem kérek belőle - karoltam át derekát.

- Egy árva szóval sem mondtam, de te tudod... - emeltem fel kezeimet mentegetőzően - Ha nem, hát nem..

- Na, de Byun Baekhyun! Nem illik kibaszni a másikkal.. - szorítottam a falhoz meztelen felsőtestét. Hasára simítottam, melyen elég rendesen lehetett érezni kockáit, majd épp megcsókoltam volna, de Kai mindent megzavart..

- Khm.. - krákogott - Ez.. Egy öltöző. A többit otthon intézzétek el. Oké!? - kérdezte kissé kiakadva. Még ő a flegma velem.. Pff..

Teljesen megfeledkeztem róla, hogy hol is vagyunk, így elszégyelltem magam, és eltoltam magamtól Sehun-t - Igaza van.. - suttogtam, hogy csak Sehun hallja - Menjünk.

Gyorsan összedobtam a cuccaim, majd meg vártam míg Baek lezuhanyzik és felöltözik, és már indultunk is. Mikor elmentem Kai mellett, meglökött, mire én csak megálltam és már lendítettem a kezem egy öklösre, Baek visszafogott, és kifelé lökdösött.

Az kéne még csak, hogy verekedjenek... De mi a szarért??! Hhh.. - Nyugi kicsim, mi a baj?

- Semmi, csupán, hogy létezik. Csak ennyi. Pusztulna meg.. - motyogtam, miközben összekulcsoltam ujjaink és a kolesz felé vettük az irányt.

- Ez nem indok.. Nem utálhatsz valakit azért, mert létezik.. - ellenkeztem. Kai, most nem is csinált semmit.

- Nem elég, hogy.. MINDEGY - morogtam. Nem akartam felidézni a múltat.

Nem fogom ezzel idegesíteni.. Vállára hajtottam fejem, s úgy sétáltam tovább - Szeretlek.

Kicsit jobban megszorítottam kezét, ezzel utalva egy 'Én is téged' válaszra, mert nem voltam képes megszólalni, annyira ideges lettem Kai miatt.

Most jól elbasztam a programot.. Ezek után már nem hiszem, hogy olyan hangulatba és állapotba lesz, hogy akarja..

Út közben teljesen elfelejtettem, hogy mi is történt kb. fél órával azelőtt. A lényeg, hogy Baekhyun itt van nekem. Semmi más. Őt jobban szeretem mindennél és mindenkinél, szóval le kellene szoknom a hisztijeimről. Meg amúgy sem illik hozzám a hiszti.. Hirtelen megálltam egy oszlopnál, közel a koleszhoz, és átkaroltam szerelmem derekát - Ne haragudj rám,  kérlek -  biggyesztettem le alsó ajkam, majd bedobtam boci szemeim, fegyverként. Ennek nem tud ellenállni.

Hogy, így milyen kibaszott aranyos.. - Miért haragudnék? Rád? Én? Hova gondolsz? - néztem szemeibe.

- A Kai-s dolog miatt - sütöttem le szemeim, közelebb húzva öt magamhoz.

- Nem a te hibád.. Ő provokált - simítottam arcára.

Hevesen bólogattam, mint aki pont arra várt, hogy megértsék, és végre megértették. Túl komoly volt a hangulat, ezért megcsíptem Baek fenekét, majd nevetve hátrálni kezdtem, lassan már futottam HÁTRAFELÉ. Csak egy volt a gond, a felét jajjgatva kellett mennem, mert annyira fájt a bokám, de megérte. Következő napomat az orvosnak szentelem.

Láttam az arcán, hogy fáj neki - Hagyd abbaa! - futottam hozzá - Otthon pihensz.. – mondtam - Most megúsztad a büntetést..

Basszameg.. - És ha nem akarok pihenni? Akkor kiütsz? Vagy mi? - toltam el kezeit nevetve.

- Akarod? Vagy inkább... Mást szeretnél? - mosolyodtam el kajánul.

- A fenébe, hogy ilyen jól ismersz! - játszottam a lemondót, majd egy hirtelen mozdulattal magamhoz rántottam testét - Sok mindent szeretnék én még veled.. - haraptam be alsó ajkam vigyorogva.

- Hohooo~ Lassan a testtel.. - toltam el magamtól és fejemre tettem sapkáját, bosszantásképp – Majd, otthon... Mindennek eljön a maga ideje..

- De.. Dee.. Deeeee.. - nyújtózkodtam a sapka után lomhán, szomorú ábrázattal.

- Ezt most tényleg beszoptad, hahaa~ - nevettem rajta.

- Adok én neked olyan szopást.. Tyűűha.. - vigyorogtam kajánul, majd gyorsítottam tempómon hazafelé.

Hangosan felnevettem rajta és egész úton ezen röhögtem - Majd meglátjuk, ki kit fog szopni – nevettem, mint maga a sátán.

- Jól tartsd nyitva  a szemed, Baekie~ És a szád.. - Nevettem most már én  is. Mikor beértem a folyosóra, bevártam Baek-et.

- Hidd el... Öröm lesz majd nézni - nevettem, s mikor végre beértünk szobánkba, becsaptam magunk mögött az ajtót és egy határozott mozdulattal nekivágtam Sehun-t, majd durván ajkaira martam, s éhesen faltam őket.

Meglepő volt Baek cselekedete, de baromi jól esett. Hasonlóképpen viszonozta csókját, míg combjainál felemeltem, majd derekam köré fonta lenti végtagjait. Karjait nyakamba tettem, így sétáltam be az ágyamhoz.

Lefektetett ágyára, de közben egy pillanatra sem válva el tőlem. Nem akartam megszakítani a csókot, így egyszerűen csak letéptem róla pólóját, s elhajítottam a darabokat, majd egyik kezemmel hajába túrtam és azt markolgattam, miközben másikkal hasát simogattam.

Elmosolyodtam, mikor csak úgy letépte pólóm.. Az egy jó póló volt.. Mondjuk, nekem csak olyanom van. Mármint jó póló… Háta alá nyúlva, nadrágjába vezettem kezem, s mikor már a boxer alatt volt kezem, keményedő tagom övének nyomtam, miközben fenekét markolásztam.