2017. április 27., csütörtök

215. rész

(Sehun, Baekhyun)
- Kis szarcsimbók - nevettem - De legalább most játszanak vele - néztem vissza a házra, s ekkor eszembe jutott, amit a fülembe súgott, még a szüleinél "Hazamegyünk és  az enyém vagy.". Mondjuk, szerintem már elfelejtette.

- Éhes vagy? - kérdeztem, úton hazafelé - Ma alig ettél valamit.. - dünnyögtem. Edzeni is el kéne menjünk, de így, hogy még mindig nem eszik.. Nem, mintha bajom lenne az alakjával, csak félek, hogy beteg lesz.

- Te se ettél sokat.. Deee.. Ha ma telezabálom magam, holnap elmegyünk hapcira? - lelkesedtem.

- Áll az alku.. De akkor még apáék érkezése előtt - terveztem meg holnapi napirendünk. Hamarosan találtunk is egy gyorséttermet, ahol sok, de viszonylag egészséges kaját kértem Baek-nek. Már amennyire a Mc Donald's-os caesar saláta, saláta...... - Jó étvágyat! - raktam elé az ételt, egy cuppanós kíséretében.

- Köszönöm - vigyorogtam elégedetten, majd ő is enni kezdte a menüjét. Meglepően gyorsan betömtem a salátámat, majd jóllakottan dőltem hátra a széken - Kipukkadok - simiztem pocakom.

- Örülök, hogy jól laktál - nevettem, majd kezére pusziltam , mely az asztalom hevert - Ovis.. - nevettem, majd ráadtam apáéktól kapott sapkám.

- Yaa~ Én már nagy KISfiú vagyok! - nyavalyogtam, s kezeimet durcásan összefontam magam előtt - Megnézzük otthon - olyan jó ezt mondani - a Castle-t? - néztem rá kiskutyaszemekkel. Imádom azt a sorit.. és utána jön a Dr. Csont, ami Sehun kedvence..

- Csak ha nem alszol be, mint jómúltkor.. - nevettem - Na, gyere, mert még előtte akarok fürdeni, hátha mégiscsak el kíván bóbiskolni őfelsége.

- Yaa~ Az régen volt már -mentegetőztem, majd utána indultam, s miután leraktuk a tálcákat, bepattantunk a kocsiba és hazafele vettük az irányt. Nem sokkal később, Bacon fogadott minket az ajtóban és lelkesen ugrándozott a lábunkon - Na mi van, te kis szaros? Hiányoztunk, hm? - vettem fel ölembe, s hasát kezdtem csiklandozni.

- Add csak ide - loptam el a padlócirkálót szerelmemtől - Az enyém vagy, ugye? - kezdtem futni.

- Yaa~ Gyere vissza! - futottam utánuk - Hallod?! YAA~~ Oh Sehun! - kergettem fel-alá a lakásban - Te pernahajder!

- Úgysem érnél utol a pici lábaiddal - hergeltem tovább, a lépcső tetejéről, mire már vörös fejjel kezdett felém rohanni. Ajaj, anya! Miközben elmondtam egy gyors imát, bezárkóztam a fürdőbe, majd Bacon-t letettem a földre és hátam az ajtónak nyomva csúsztam le a hideg kőre. Ki leszek nyiffantva a törpém törpesége miatt?

Oh, igen? Mikor felértem a fürdő elé, halkan bekopogtam - Sehunnie? - szólítottam meg szerelmem nyájasan - Naa~ Nyisd ki az ajtót~ - nyávogtam.

- Nem bántasz? - kérdeztem 'rettegve' - Ha bántasz, én is téged! - viselkedtem óvodás módjára.

- Te tudnál engem bántani? - kérdeztem fennhangon - Ya~ Milyen dolog ez? Megvered a férjed, hm? - 'duzzogtam' - Felejtsd el, mégsem akarok bemenni.. Csak egy puszit akartam, de nem kell, ha bántasz - trappoltam el durcásan.

- Ha már itt vagyok, megeresztem a vizet.. - mondtam nyűgösen, majd miután elvégeztem az imént kitűzött feladatom, szerelmem után koslattam, a szarossal a kezemben. Mikor leértem a lépcsőről, megláttam, hogy a Tv előtt ül, és a híradót nézi. Elé lépkedtem, majd Bacon első lábait szemem alá tettem, és sírást színleltem azokkal - Kérem a pusziim~ - biggyesztettem le alsó ajkaim.

- Dele teee~ - gügyögtem hozzá, miközben magam felé legyezgettem kezeimmel - Dele, hadd pusziljalak meg - csücsörítettem, hogy adhassak egy cuppanóst.

Mikor számra puszilt, elengedtem Bacon-t, hadd fusson. Baekhyun már úgysem menekülhet. Mivel csak egy puszit kaptam, és úgy éreztem, hogy nekem több járna, elkezdtem puszilgatni szerelmem száját, mintha muszáj lenne. Végtére is muszáj.. Ahogy soroztam a cuppanósokkal, már szinte nevetett a törpém, de nem álltam le. Mikor átfonta kezeit nyakam körül, eldöntöttem felsőtestét a kanapén, és úgy puszilgattam tovább ajkait, mígnem rendeztem soraim, és mögé feküdve -oldalasan- átkaroltam derekát, és fejére pusziltam még egy utolsót, úgy néztük tovább a híradót.

Olyan édes, amikor ilyeneket csinál. Egyszerűen csak úgy le tudnék folyni a kanapéról..  - Édes.. - de régen hívtam már így.. - Szeretlek - szorítottam meg egy kicsit hasamon pihenő kezét.

- Én is téged.. - hajoltam elé, majd adtam neki egy eszkimópuszit, és visszahelyezkedtem kedzetleges pózomba - Ki fog folyni a víz - ringattam testét.

- Nem akarok felállni - nyavalyogtam - Vigyéél~ - helyezkedtem ölébe, s átkaroltam nyakát, majd villantottam egy Baekhyun-os mosolyt.

- Igenis, Őfelsége.. - engedelmeskedtem. Óvatosan felálltam a kanapéról, és az emeleti fürdőbe vettem az irányt. Bacon elaludt a lépcsőn, így majdnem rá is léptem.. Miért itt alszik, ha van 'királyi' ágya? Ahh, nem értem ezt az ebet.. Mikor beértem a helyiségbe, letettem a földre szerelmem, álló pozícióba - Vetkőzni segítsek?

Válaszképp csak felnyújtottam kezeim a magasba, hogy lehúzhassa rólam pulcsim. Miután levetkőztetett, végignéztem, ahogy magáról is ledobálja a ruhákat, mígnem már egy szál semmibe állt előttem - Sehunnie.. - léptem hozzá közelebb, majd szorosan magamhoz öleltem, így testünk minden szeglete összeért.

Lehet, hogy mondtam neki, hogy este az enyém, de azt így is vehetjük.. Nem? Ha most nekiállnánk 'annak', akkor lemaradnánk mindkét filmről... A film után meg nem lenne energiánk, szóval sehogy sem jó ide.. - Szeretlek - pusziltam nyakába.

- Szeretlek - válaszoltam, majd mellkasára pusziltam, s lassan elengedtem. Bemásztam a kádba, s miután ő is elhelyezkedett mögöttem, nekidőltem háttammal, és úgy lazultam el lassan.

- Ne aludj, mert meg kell nézzük a sorozatot - csipkedtem finoman szerelmem, mire pattogni kezdett - Kinyírod a becsességem - nevettem.

- Kár, ugyanis arra még szükségem lesz.. - vigyorogtam perverzen - De gondolom neked is - nevettem, már hasamat fogva.

- Hát.. Merem feltételezni.. - suttogtam nyakába, majd az említett helyre pusziltam - Szóval ne terrorizálj, és siess! - sürgettem, majd miután megfürödtünk, egyből futottunk le a nappaliba a legnagyobb TV-hez, mely képernyőjén azonnal kezdődött a Castle című sorozat.

- Hu! Pszt! - fészkelődtem izgatottan, mikor kezdődött a sori. Nos, vannak furcsa TV nézési szokásaim ez tény.. - NE! Ne higyj neki! Egy hazug, csaló, csak meg akar ölni, Linda! - kiabáltam a TV-re mutogatva - Aigoo~.. Én megmondtam..

- Tuti, hogy Castle akkor is utánuk megy majd, még ha Kate meg is tiltja neki.. - magyaráztam - Látod?! Mondtam! - csattantam fel izgatottan.

- De Kate sose csinál ilyet.. Hm, nekem ez furcsa.. - gondolkodtam - De várj!.. Akkor... VALÓJÁBAN JEFF A GYILKOS?! - ötletelgettem rémülten, s végül igazam is lett - Köszönöm az együttműködést, Oh nyomozó - kuncogtam.

- Ugyan, Mrs. Oh! - húztam agyát - Még van 20 perc a másik sorozatig.. Nem éhes az elvtárs?

- Nem, történetesen telezabáltam magam salátával.. - fogdostam pocim, akár egy jóllakott kisgyerek - Te ennél valamit?

- Mostanság nyomozókat eszem.. Nem tudsz egy jó húst? - kérdeztem, tettetett komolysággal.

- Mm.... Nem, nem igazán.. Sajnos egyet sem ismerek, aki megfelelne az igényeinek.. - mentem bele a játékba.

- Hát, akkor majd megyek, és holnap keresek is... Biztos találok valakit.. - ültem fel törökülésbe - Felviszem Bacon-t aludni, mindjárt jövök - jelentettem ki, majd már indultam is a földön fekvő szőrmókhoz.

- Ya~ - kiabáltam utána -  Szóval én már nem is  vagyok elég jó?..  - motyogtam orrom elé. Többet kell edzenem, hogy jól nézzek ki.. Attól félek, hogy most se seggem, se semmi... Bár nem tudom, Sehun hogy látja ezeket a dolgokat..

- Hm? - slattyogtam lefelé a lépcsőn, miután a gombócot lefektettem - Nem hallottam, mit mondtál--  persze, hallottam. Mindent, kristály tisztán.. - Elég jó? - kérdeztem felvont szemöldökökkel, miközben mellé huppantam, és fejem vállára döntöttem - Sosem lesz elég jó szó arra, hogy te mennyire megfelelsz minden egyes elvárásomnak.

- Oh, valóban? És nincs az elvárásaid között, hogy az illető ne egy szerencsétlen csontrakéta legyen? - éltem szavaival - Vagy a kerek popó, izmos test? - puhatolóztam. Egyszer egy fizetős sloziban a néni megdicsért, hogy milyen szép kislány vagyok.. Nem, nem tűnt fel neki, hogy a férfi klotyóba mentem..

- Ha egy kigyúrt állat lennél, úgy is szeretnélek. Ha maradnál ilyen, úgy is szeretnélek továbbá is. Ha nyomorék lenne belőled valamilyen baleset folytán, én lennék aki hoz-visz és rendbe rak, mert szeretnélek. Ha rossz lenne mindkét veséd, odaadnám az enyém, mert szeretnélek. Ha szívdonor kéne neked, élnék egy géppel magamhoz kötve, csakhogy neked oda tudjam adni az enyém, mert annyira szeretlek. Nem számít, bármilyen vagy, lennél, leszel. Szeretni fogom Mrs. Oh Byun Baekhyun-t.. - mondtam a reklám közben.

Olyan mélyre hatoltak szavai és annyira jól esett, amit mondott.. - Szeretlek - csak ennyit tudtam mondani, majd átfordultam, hogy vele szembe legyek és arcát kezeim közé véve csókoltam mézédes, puha ajkaira - Mindennél jobban - suttogtam, s homlokunkat egymásénak döntöttem.

- Én is téged - mosolyogtam elégedetten - Huuu! - mutogattam a tv-re, mikor kezdődött a sorozatom - Most szakítanak Bones-ék.. - gondolkodtam hangosan.

- Hát... - szólaltam meg 5 perc múlva, mikor a frissen szakított pár újra nyálpingpong-ba kezdett - Ez gyors volt - nevettem.

- Mi sem vagyunk mások - löködtem - Ne csúfold őket, mert te nem szereted a sorit - nyavalyogtam.

- Ya~ Nem csúfolódtam - durcáztam - Csak a műfajhoz írhattak volna inkább szappanoperát - kuncogtam.

- EZ EGY KRIMI! - csattantam fel - Nem hiszem el, veled nem lehet ezt nézni! - nevettem már. Hát, akkor viszlát Dr. Bones.. Kikapcsoltam a Tv-t, és szerelmem szemeit fürkésztem a vak sötétségben, melybe csak a hold adott valami fényt, így alig valamicskét, de láttam az arcát.

- Aigoo~ Ne haragudj.. - hajtottam le fejem bűnbánóan, majd a távirányítóért nyúltam, s visszakapcsoltam a TV-t. Nem ér, hogy ő véging nézte velem, amit én szeretek én meg nem, amit ő - Befogom, ígérem - fordultam vissza a TV-felé, hogy tovább nézhessük a sorozatot

-De én nem szeretnék tv-t nézni már, fáradtak a szemeim! - nyomtam ki ismét a televiziót, majd ráültem a távkapcsolóra.

- Ya~ De ez igazságtalanság! - csattantam fel - Nem ér, hogy a tiéd nem néztük végig! - csapkolódtam.

- Hát látod, ha egyszer nem akarom.. - rántottam vállat nevetve.

- De.. De én akarom, hogy akard! - nyavalyogtam - Kérlek, Sehunnie.. Én végig akarom nézni! - követelőztem.

- Az akaratos fajtádat! - nevettem, majd magamhoz húztam fejét és egy jóó nagyot hajába pusziltam - Jó, nézzük törpi - kapcsoltam vissza a szórakoztatóezközt, majd szorosan magamhoz öleltem, és nyakát puszilgattam, szagolgattam. Baek-nek mindig olyan az illata, mintha vattacukrot szaglásznék.. vagy valami édeset. De mindig!

Felkuncogtam néha a csikis érzésre, mikor orrát nyakamba dörgölte, s haja finoman simogatta bőröm. Annyira imádom ezt az embert.. - Sehunnie~ - kuncogtam ismét - Felmegyünk aludni? - törölgettem szemeim a fáradtságtól.

- Persze - másztam ki háta mögül, majd leguggoltam elé, és nyújtottam kezeim, hogy kapaszkodjon beléjük. Miután nagy nehezen feltápászkodott, felemeltem ölembe, és kikapcsoltam a Tv-t. Óvatosan fellépkedtem fáradt testével a lépcsőfokokon, majd befektettem a pihe-puha ágyunkba. Az ágy a kanapéhoz képest egy vattacukor, én mondom! Biztos hamar elalszik, mert kényelmesebb, mint a tegnapi fekhelyünk.. - Jó éjt, törpim - suttogtam nyakába, majd miután megpusziltam az említett bőrfelületet, átkaroltam testét és hátába fúrva fejem, álomra hunytam szemeim.

- Jó éjt, hercegem - ásítoztam, majd lassacskán elnyomott az édes álom. Másnap reggel frissen és energikusan keltem. Lehet azért, mert már várom az edzést? Ahj, de addig még sok van.. Megfordultam szerelmem ölelésében, s elhatároztam, hogy addig fogom bámulni, amíg fel nem ébred. Olyan édesen alszik..

- Jó reggelt... - nyújtózkodtam, majd átkaroltam szívem elrablóját, és heves puszilgatásába kezdtem - Hogy aludt Mrs. Oh? - kérdeztem, már arcát simogatva.

- Remekül - vigyorogtam - És a nagy és hatalmas Oh Sehun? - kuncogtam, mikor Bacon felugrott az ágyra és letámadott minket - Micsoda rendetlen egy királyi sarj.. - csóváltam fejem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése