2017. június 12., hétfő

241. rész

(Sehun, Baekhyun)
- Hát.. - játszottam ujjaimmal szégyenlősen - Szórunk salit az ágyra, te ráfekszel, és én elfalatozlak - jelentettem ki boldogan.

- Az miféle étel, ha?  - másztam rá nevetve - Sok saláta kell egy franciaágyra..  És a pizsim nem hiszem, hogy meg akarod enni - csíptem össze orrát ujjaimmal.

- Mindjárt nem lesz pizsid - figyelmeztettem kuncogva, majd egyik kezemmel benyúltam pólója alá, s simogatni kezdtem izmos hasát.

- Már korán reggel kezdjük? - kíváncsiskodtam suttogva, miközben egyre közelebb hajoltam arcához.

- Mikor máskor? - kérdeztem egy kaján vigyorral arcomon - Túl kívánatos vagy - suttogtam fülébe, majd finoman megharaptam azt.

- Kócos, elaludt hajjal? - érdeklődtem nevetve, majd lábai közé illesztettem egyik térdem úgy, hogy pont nemességéhez érjen - Byun falatok franciaágyon? - hecceltem.

- Visszautasítanád? - húztam fel egyik szemöldököm, sértődöttséget tettetve.

- A Byun falatokat, vagy azt, hogy én leszek az alapanyag? - haraptam be alsó ajkam.

- A Byun falatokat - kértem számon pöchendien.

- A kedvenc kajám évek óta! - szabadkoztam - És most, hogy felhoztad..  Éhes lettem.

- Igen? - vigyorogtam huncutul - A reggeliért meg kell ám dolgozni - kuncogtam.

- Tényleg? És hogyan? - nyúltam bele alsójába, s tagjára markoltam - Így? - kérdeztem, és nyakába haraptam - Vagy így?

- Látom világosan fogalmaztam - sóhajtoztam behunyt szemekkel. Nagyo nis eltalálta, hogy mire gondoltam.

Nyakáról felfelé haladva, száját kezdtem puszilgatni, s lejjebb húzva boxerét, mozgatni kezdtem becsességén kezem, néhol sóhajtva, csak hogy hergeljem.

Hát én rögtön elalélok.. Nem elég állandóan görcsbe rándult a hasam a jóleső érzésre, de még, ahogy sóhajtozott... Pikk pakk olyan kemény lettem, mint a beton.

Miközben kezemmel izgattam tagját, néha lecsúszott kezem bejáratához, és ujjam hegyét belé illesztettem, majd kihúztam azt belőle és folytattam tagja ingerlését.

- Mh.. - sóhajtoztam szerelmem alatt, majd hirtelen átfordítottam hátára, így én voltam felül, s gatyájában kotorászva martam ajkaira ismét. Tudja meg, milyen érzés..

..Úgy terveztem, hogy csak én eszem meg, de ezek szerint éttermet nyitunk... De csak este én akarok enni! - Rosszul fogsz járni.. - nyöszörögtem fülébe, megharaptam azt, és fenekébe markoltam, majd ujjam nadrágján keresztül nyílásához dörzsöltem.

- Miért is? - kérdeztem vissza pimaszan, mikor egy pillanatra elengedtem ajkait. Vele csak jól járhatok..

- Kevés az idő, hogy tekintettel legyek a finomságra - faragtam le mondandóm - Magadnak csinálod a bajt..  - haraptam meg alsó ajkát .

Ezt meg hogy érti? Nem akarja? Miért nem azt mondja? Lehet, hogy ráerőltetem magam? Úr isten, mekkora fasz vagyok.. - Nem... Nem muszáj.. - bizonytalanodtam el, majd lemásztam róla. Aish, Baekhyun..

Lemondóan sóhajtottam, és magam mellé csaptam a kezeim hisztisen, majd rúdgalózni kezdtem - Miért akarsz megölni?? - nyivákoltam, immáron ráfekve - Mi nem muszáj?

- Én.. nem akarom rád erőltetni magam. Nem akarom, hogy azt érezd, hogy muszáj.. - magyaráztam.

Elhihetitek, hogy utálom, amikor így megszakad az előjáték. Sőt, utálom, ha egyáltalán félbemarad! ÉS EZ NEM AZ ELSŐ ESET!!!!!!! - Mi? O.. Mondtam valami rosszat? - feküdtem teljesen mellkasára, szemeit fürkészve.

- Nem, dehogy, csak eszembe jutott ez és.. - magyaráztam - Csak megijedtem..

- Mi jutott eszedbe? - kérdeztem kíváncsian - Volt már olyan, hogy ÉN nem akartam? - fogdostam állam gondolkodva. Akárhogy töröm a fejem, nem volt ilyen.

- Hát a szexet nem.. De mást igen - gondolkodtam. Úgy emlékszem, egyszer volt, hogy visszautasította az orális kielégítést. Meg megtiltotta, hogy azt csináljam..

- Azt sem azért tettem, mert bármiféle undorom volt tőled, vagy bajom. Csak azt akartam, hogy ne érezd magad kihasználva emiatt.. - magyaráztam.

- Szívesen tettem.. - mondtam halkan - Ne haragudj, hogy félbe szakítottam.. - hajtottam le fejem bűnbánóan. Tudom, hogy ez a kedvence..

Hát, már nincs sok kedvem folytatni.. - Semmi baj - puszitam homlokára, majd végigsimítottam arcán, és kipattantam az ágyból, valami értelmes gönc után kutatva. Még reggeliztetnem kell Baek-et, és csak azután tudunk elmenni Soo-hoz. Ahh, már nagyon hiányzik a kis pisis.

Hát ezt most.. muszáj lesz magamnak elintéznem.. Aish..  Besurrantam a fürdőbe és azonnal nekiláttam saját magam kielégítésének. Nem tehetek mást..

Mikor már a konyhában sertepertéltem, hallottam,  hogy a felső  szobánkban lévő mosdó ajtaja csapódik. Most megbántottam?.. Remélem nem sír..  Óvatosan fel lopakodtam a szobába, és épp kopogtattam volna, mikor meghallottam az ülőkét, ahogy a tartálynak csapódik... Aztán egy gyanús sóhajt.. És még egyet..  Óóóóó!!!! Jézusom! Nem tudom milyen ötlet vezérelt, de elővettem telefonomon s a lehető legközelebb illesztettem azt az ajtóhoz, hogy jól hallható legyen a magányos időszakra való felvétel.

- Mh.. Sehunh.. - próbáltam halkabb maradni. Nem tudom, mennyire jött össze, míg végül szerelmem nevét nyögve élveztem el kezembe. Felhúztam nadrágom, s egy gyors arc és kézmosás után vissza indultam szerelmemhez.

Mihelyst meghallottam, hogy lehúzza a WC-t és kezet mos, leállítottam a felvételt, és úgy futottam lefelé, mintha az életem múlna rajta. Vissza rendeződtem a konyhába, s öntöttem mindkettőnknek egy-egy pohár szőlőlevet. Mondd, hogy nem vette észre...

- Mit csinálsz, édes? - karoltam át szerelmem derekát hátulról. Remélem, nem hallott semmit...

- Őő..  - köhögtem - Gondolkodom, hogy mit csináljak neked reggelire - mondtam félig az igazat, és kezébe nyomtam az italt - Szóval, mit kérsz?

- Mm.. Csinálunk tojást? - ötleteltem. Annyira nem vagyok éhes, de neki ennie kell valamit.

Majdnem kiköptem az innivalót, ahogy felhozta a 'tojás' szót.. - Mmmm.. Rendben - vettem elő a hűtőből az említett élelmiszert.

- Minden rendben, édes? - néztem rá gyanakvóan. Furcsa nekem egy kicsit..

- Persze, csak félre nyeltem..  - mosolyogtam - Hány darabot kérsz? Tükör vagy rántotta?

- Kettőt - pusziltam arcára - És tükör - csaptam finoman popójára, majd kuncogva elfutottam.

- Van fakanalam és nem félek használni! - kiabáltam utána. A kanapé mögül kileskelődött, majd kinyújtotta rám nyelvét, és visszabújt rejtekhelyére. Ovis.. Tudja, hogy nem hagyhatom itt a kaját.. De majd utána!

A finom illatok végül előcsaltak bunkimból és az asztalhoz settenkedtem, majd nekiláttam a finomságnak - Nyamii - nyalogattam szám szélét.

Na, most eljött az én időm.. Háta mögé surrantam, és átöleltem - Szeretettel csináltam - suttogtam fülébe, majd nyakára pusziltam. Kifigyeltem, hogy mikor nyeli le a falatot, és fenekébe csíptem, majd azonnal vigyáz állásba vágtam magam, és elsétáltam a pulthoz.

Még ez a kis akció. De annyira édes volt.. - És én a legnagyobb szeretettel tüntetem el - vigyorogtam boldogan - Te nem is eszel? - pislogtam nagyokat.

- Én már ettem, amíg te.. - hát majdnem lebuktam - Amíg fent voltál - kezdtem mosogatni - Akkor ma eljössz velem Soo-hoz?

- Milyen kérdés ez? Persze, hogy megyek - vágtam rá. Olyan opció nem is volt, hogy nem.. - Mikor megyünk? - érdeklődtem.


- Hát.. Most? Csak öltözz fel... - vakartam meg tarkóm - A macit el ne felejtsük.. És vigyünk neki sütit, hogy jobban érezze magát - mosolyogtam, majd felvettem zakóm is, s megvártam, míg Baek felöltözve, a nagy macival kezében leballagott a lépcsőn. Elköszöntünk Bacon-től, miután adtunk neki hamit, és már úton is voltunk a rendőrség felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése