178. rész

(Sehun, Baekhyun, Chanyeol)

- Ne sírj - harapdáltam szám, de már én is majdnem könnybe fulladtam - Nem csak ez az egy gép jöhet onnan.. - nyugtatgattam magam is, és őt is - Menjünk ki elé, nehogy azt higyje elfelejtettük - biztattam. Lehet, hogy már nincs ki elé kimenni, de nem akarom, hogy teljesen elvesszen minden reménye.. Na, meg persze én is reménykedem..

Kicsiket bólogattam, s miután felkaptuk a cipőt és kabátot, siettünk a reptérre. Végig imádkoztam, hogy még életben legyen. Mikor odaértünk, rohantam, amíg lehetett és könnyes szemeimmel mindenhol őt kerestem. Már alig láttam valamit..

Végre van térerőm.. Meg kell mutatnom Baek-nek az égő repülőt, hatalmas volt! A szemem előtt zuhant le, bár, lehet most szomorúnak kéne lennem, de olyan király volt! Még jó, hogy nem az én gépem volt, különben.. Aucs.. Miután ellenőrizték a cuccaim, átengedtek a detektoron, és bőröndjeimmel kezemben slattyogtam ráérősen.

Zokogva kerestem Sehun-t és mindenkit fellöktem, mikor megláttam egy bézs öltönybe öltözött, "gazdag vagyok" kinézetű fiút. Felnéztem arcára és ráismertem benne szerelmemre, s rohanni kezdtem hozzá, majd mikor elé értem, szinte ráugorva öleltem át testeé. Annyira megkönnyebbültem, hogy még él.. Úgy tűnik nem az ő gépe volt az, ami lezuhant. Meghallgatták az imáim.. - Szeretlek - suttogtam remegő hangon.

- Én is téged - nevettem - De miért mondod így? - kérdeztem meglepve, mire Chanyeol is a nyakamba vetődött szinte.. - Na, gyerekek.. Meg akartok ölni? - kérdeztem, mire mindketten elhátráltak tőlem, mint a jó kiskutyák - Mi történt, hogy ilyen fogadtatásban részesültem?

Felnéztem rá vörös szemeimmel és övéiben gyönyörködtem - Azt hittük, a te géped zuhant le.. - bőgtem tovább és ismét hozzá bújtam. Nem tudom, mit csináltam volna nélküle.. Fel sem fogtam a történteket.. Mellesleg iszonyatosan hiányzott.. El sem hiszem, hogy végre itt van.

- Annyira azért ne nézz szerencsétlennek.. - nevettem - Ne sírj, na - puszilgattam fejét. Végre, megtehetem.

- Nagyon hiányoztál - nyüszögtem, mikor nagyjából megnyugodtam. Olyan jó végre vele lenni. Még mindig hiányzik..

- Itt vagyok, nyafigép - távolodtam el tőle, majd arcára pusziltam - Várj... - suttogtam, majd húzni kezdtem magammal a férfi mosdóba. Amint beértünk, leszarva, hogy ki néz, ki nem, a falnak nyomtam szerelmem, és arcát kezdtem hevesen puszilgatni, s onnan szájára tértem át, egy hosszas csókká alakítva puszizáporom.

Tudja, hogy begerjedem, ha a falnak paszíroz, de már csak azért is ezt csinálja. Ráadásul egy csomóan vannak itt.. Mindezt leszarva vezettem nyelvem szájába, miközben átkaroltam nyakát. Nem is tudom, mikor volt ebben utoljára részem. De marhára hiányzott már.. Hogy tudtam ezt nélkülözni?! Imádom a csókjait és mindenét.. Olyan tökéletes..

- Szeretlek - suttogtam lihegve, alig hallhatóan, majd nevetve kirohantam a mosdóból, szerelmem kezét fogva. Minél hamarabb kettesben akarok vele lenni.. És bepótolni az elmaradásaim.

- Én is téged - állítottam meg, még mielőtt a coloshoz értünk volna, s vele szembe fordulva, ajkaira tapadtam egy rövid időre - Nagyon - vigyorogtam, s szájára pusziltam, majd odasétáltunk a várakozóhoz és Sehun kezébe nyomtam a tappancsost, aki sikeresen megfürdette szerelmem.

- Hallod.. - toltam el a maszatfejű száját - Ezt érdemlem? - kérdeztem felháborodva, mire csak megnyalta kezem - Reménytelen vagy.. - nevettem, majd letettem a földre, és kezembe vettem a pórázát, de úgy szedte a lábát, hogy öröm volt utolérni.

Nagyban siettünk kifelé, de egyszer csak megláttam Sehun apukáját a fokozatosan eloszló tömegben és beálltam egy embercsoport mögé, ezzel elbújtatva magam. Hát elég érdekes lesz a kijutás innen, ugyanis a kijárat mellett áll pár emberrel és Sehun-t biztos észreveszi, akkor pedig engem is..

- Bae... - hívtam volna szerelmem, mikor megláttam egy információs pult mögött bujkálni. Odakocogtam, és kihúztam onnan - Miért bújtál el? - kérdeztem értetlen fejjel, mire csak a kijárat felé biccentett, mögém bújva.. Apa mit keres itt? Ha nem velem jött... Akkor előbbi géppel jött, mint én, és nem is szólt?! Mikor integetni kezdett nekem, lefagytam... Hova tegyem Baek-et?!

- Se- Sehun.. - dadogtam. Megint azt érzem, mint még régebben.. Félelmet - Szeretlek.. Menjetek ki Chan-nal, én megvárom, míg elmegy - ötleteltem. Bár most nagyon nem akarom, hogy elmenjen mellőlem, de muszáj.

- Gondolod, hogy bujkálni fogok veled? - kérdeztem mérgesen - Velem jössz.. - fogtam meg kezét. Tudom, hogy a munkatársai előtt nem képes egy rossz pillantást sem elereszteni... Nemhogy Baek-et bántani. Nem fogok apám elől rejtőzködni, ha a szerelmemmel akarok lenni. Vagy elfogadja, vagy akár már most átveszem a céget, és mehet a büdös francba.

Aish.. Követtem szerelmem, majd legnagyobb meglepetésemre, az idősebb Oh, csak odabökött egy "Szervusz, fiam"-ot, mintha ott sem lennék és folytatta a beszélgetést. Megkönnyebbülve léptem ki a reptér kapuin, és az irányt, Chan autója felé vettük. Szerelmem kezét egy pillanatra sem engedtem el, hátha hirtelen szertefoszlana és ki tudja, mikor látnám újra. Egy centit sem tágítok mellőle, most hogy végre itt van.

Miközben cuccaimmal a colos autója felé araszoltam, feltettem egy számomra lényeges kérdést - Ellophatom pár napra? - kérdeztem, Baek-re utalva. Kiveszek egy hotelszobát, és CSAK AZ ENYÉÉÉÉÉÉÉM. Mármint, Baekhyun.. - De, ha szeretnéd, nálad is lakhatok, de nem hiszem, hogy azt akarod hallgatni, ahogy... Érted.

Fülig ért a szám, mikor Chan engedélyt adott a távozásomra egy kis időre. Csak azt nem tudom, hogy hova fogunk menni.. A hazafele vezető úton, végig szerelmem ölelgettem a hátsó ülésen. Úgy bújtam hozzá, ahogy csak tudtam. Nagyon-nagyon szeretem és most végre visszakaptam. Igaz, most tisztára olyan, mint valami full egocentrikus faszagyerek, de én akkor is imádom.

- Kismajoom~ - kócoltam össze szerelmem haját, miközben ölelgettük egymást - Hova menjünk? - kaptam elő telefonom, majd a lehetséges hotelek után kutatva, Baek kezébe nyomtam a kütyüt.

- Mmm - gondolkoztam állam taperolva és kinéztem a legolcsóbb hotelt - Az? - böktem a képernyőre.

- Olya.... - épp ócsárolni kezdtem volna a hotelt, de ez Baek döntése.. Pedig sokkal jobbat érdemelne.. - Oooké - mosolyogtam - Ez lesz - puszilgattam fejét, majd lefoglaltam egy két ágyas szobát. Nem akarom, hogy szarul érezze magát.

- Kicsim.. Csak kérdeztem, hogy az jó-e neked. Nem kell oda mennünk - mosolyogtam rá - Felőlem abba is mehetünk - mutattam a legdrágábbra. Csak nem akartam, hogy nagyon költekezzen - Oda megyünk, ahova szeretnél - pusziltam arcára.

- Wahh.. Válassz már! - mondtam kuncogva - Olyan helyet keress, ahol szeretnél lenni napokig.. Akár táborozhatunk is. Bármi, amit csak szeretnél.

- Most jól figyelj - fordítottam magam felé komolytalan arckifejezéssel - Olyat akarok, amilyet te is, köpis? - kacagtam - Mindegy, hogy hol vagy mikor, csak veled legyek - pusziltam szájára.

- Hagyjátok már abba a nyáladzást! - hallottam meg előröl Chan hangját, mire csak háttámlájába rúgtam, s szerelmem ajkaira pusziltam - Találomra válassz, én pont oda akarok menni - nevettem ördögien.

- Aigoo - mérgelődtem - De nem akarom, hogy rosszul érezd ott magad, úgyhogy válassz te - erősködtem - Mert én nem fogok - nyújtogattam nyelvem

- Akkor nem megyünk sehova, és te pedig mész haza Chan-nal - fordultam el dívásan, majd a kinti tájat kezdtem fürkészni.

Szomorúan lehajtottam fejem és a gumiszőnyeget bámultam - Akkor menjünk oda, ahova mondtam.. - motyogtam.

- Hjaj.. Te~ - húztam magamhoz, majd feje búbját kezdtem puszilgatni - Választok valami olyat, ami hozzád illik... Legalábbis próbálok...- dédelgettem - Ne lógasd az orrod! - haraptam nyakába.

- Na most akkor hova fuvarozzam a társaságot? - tette fel a kérdést Chan, kissé idegesen - A sofőr az útra figyel, nem dumál - utasítottam a colost kuncogva - Szóval? Melyiket választod?

- Észlény.. Nekem is van autóm - mondtam nevetve - Remélem apáék elhozták.... És nem a reptéren van - szörnyülködtem. Találtam egy hotelt, amiben minden kutya fasza van...Szobánként szauna, meg jakuzzi... Meg minden rák.. És a plusz szolgáltatások mennyiségéhez képest olcsó.. - Ez?

Kicsit.. Na jó, nagyon leesett az állam, amikor megláttam a hotelt, amit választott. Full extrás, meg minden.. A következő az ára volt, amit megnéztem... Hát, kicsit drágább volt, az enyémnél, de nem volt vészes. Úgyis törlesztek majd hónap végén.. Kristálypohár készlet, hotel meg minden apám fasza.. de azokat csak óvatosan kell, nehogy észrevegye, mert lefejez. Nem tudom, mennyire lenne feltűnő, egy-egy húszas hónap végén.. Majd meglátjuk - Nekem megfelel - vigyorogtam, s szájára nyomtam egy cuppanóst, majd vállára hajtottam fejem.

- Colos, egy fuvart hozzád, és hozzám, aztán mehetsz a búsba - nevettem, mire csak egy szarkasztikus nevetést kaptam válaszul. Mivel engem vitt haza később, így Baek-től és a szőrmóktól el kellett búcsúzzak... Mondjuk, csak pár percre, míg összepakolok, és már megyek is értük... Már, ha itt az autónk.. Ha nincs, akkor megyek másikkal.. Csak azt jobb szeretem vezetni.. - Van 20 perced, hogy összeszedd a cuccaid, és kigyere a ház elé - pusziltam szerelmem ajkaira, mikor már kiszállt az autóból.

- Egy is elég - vigyorogtam, majd nyakát átkarolva egy hosszú csókba hívtam. Nem akartam elengedni.. Még csak most kaptam vissza.. - Szeretlek - pusziltam még egyszer szájára, majd Chan, kezemnél fogva berángatott a lakásba, hogy Sehun-t vissza tudja vinni - Siess visszaaa~~ - kiabáltam a kapuból, mikor már kanyarodtak ki a kocsival. Miután összepakoltam -közben Chan is haza ért- és Bacon is kész volt, kiálltam a szőrmókkal a ház elé és vártam szerelmem.

Miután Chan kidobott, rohantam is fel -már amennyire lehet a bőröndökkel...-, és össze-vissza dobáltam bele mindent az egyik sporttáskámba. Tetszésre kiválasztottam egy kocsikulcsot, s már otthon sem voltam. Hát.. Persze, hogy az egyik sportkocsi kulcsa tetszett nekem a legjobban! Miért ne, Sehun? Ahh.. Ha valami lesz vele, apa kibelez.. Talán egy kicsit késtem is, így a 20 percből lehetett 30 vagy 35, mire odaértem Chan háza elé.