77. rész

(Sehun, Baekhyun)

Tény és való, hogy nem erre akartam haza érni.. De nem akarom elveszíteni egy hülyegyerek miatt - Szeretlek - álltam lábujjhegyre és orra hegyére pusziltam.

- Mhm - dünnyögtem vállába, egy 'Én is' szó gyanánt. Csak úgy akartam maradni, pár percig.

Egyik kezemmel hátát simogattam, másikkal fejét. Bűntudata lenne?

- Tényleg ne haragudj rám.. - bontakoztam ki öleléséből - Ugye, nem hagysz itt? Nem akarom, hogy itt hagyj..- suttogtam elszomorodva.

- Miről beszélsz? Miért hagynálak itt? Butus.. - öleltem magamhoz újra. Ja, majd itt hagyom a vőlegényem.. Bolond.. - Téged mindennél jobban szeretlek.. - suttogtam.

- Én is téged - mosolyogtam már - De.. Ne bántsd őt sem, bocsánatot szeretett volna tőled kérni amúgy.. Csak.. Nem úgy sültek el a dolgok. ahogy kellett volna.

Hát, ebben igaza van.. Rohadtul nem úgy sültek el a dolgok.. Khm. Halványan rámosolyogtam reakcióképp, majd felvettem kezembe a lábamon ugráló szőrmókot és magasra emeltem -Te rosszcsont! - néztem fel az apróságra - Ha elszakítod a gatyám, akkor ma téged eszlek meg vacsorára.

- Mellesleg megugatta Luhan-t - nevettem a szőrmókon.

Elnevettem magam Bacon-ön - Jó kutyus voltál? - szorongattam meg, majd buksijára pusziltam.

- Rajtunk kívül mindenkit megugat ez a szarzsák.. - mosolyogtam erőltetetten. Egyaltalán nem volt jó kedvem, de a saját ökörségem miatt.

- Édes.. - simítottam arcára, míg egyik kezemmel a kutyust tartottam - Mi a baj?

- Semmi - sóhajtottam - Csak jól elbasztam a napot.. - nevettem balfaszságomon.

Na, fasza.. Most próbálhatom egész nap jobb kedvre deríteni. Mindegy.. Érte bármit - De nem a te hibád - simogattam hátát.

- Hagyjuk.. - ráztam meg fejem - Ki megyünk sétálni? Amúgy.. Milyen volt a hapcicucc? - kérdeztem lelkesebben.

- Menjünk - bólogattam - Jó volt.. Holnap után is lesz.. - néztem rá. Remélem érti a célzást..

- Hhhaaaajh.. Meddig? - érdeklődtem, szám húzva. Közben megfogtam kezét, s Bacon-t hátra hagyva elindultunk a sétány irányába.

- Nem megyek, ha nem akarok, oké? - szorítottam meg kezét.

- Nem mondtam, hogy nem akarom - mosolyogtam, majd fenékere csaptam, míg elengedtem kezét.

- Akkor, nem baj, ha elmegyek? - néztem rá kiskutya szemekkel. Szeretném komolyan csinálni ezt a hapcicuccot.. Remélem, nem bánja.

- Dehogy. Ha ezt szeretnéd, csináld csak - pusziltam fülére - Csak bajod ne legyen.

- Nekem? Ch.. - játszottam a nagyot - Emeletes házakat emelgetek és reggelire boxkesztyűket eszem - ropogtattam ki ujjaim és megcsavartam nyakam.

- Nagyon kemény valakii~ - Tettem szám elé kezem, mint aki meglepődött.

- Jobb, ha hozzászoksz - sétáltam előre, mint valami faszagyerek.

- Süti vagyok hozzád képest.. Sőt, puding! - mondtam tettetett szomorúsággal hangomban.

- Ajj.. Ezt már megbeszéltük.. Ha jobban lesz a lábad, és ha akarsz, akkor majd edzel.. De így sem vagy puding... Hozzám képest..

- Máris nem vagy faszagyerek! - nevettem.

- Ch.. Megjegyeztem.. Visszaélsz a törődésemmel! - húztam fel orrom és gyorsabban indultam tovább.

- Nee, várj meeg! - rohantam utána, majd derekánál fogva felemeltem - Ha nem vársz meg, akkor így megyünk tovább.

Rugdalózni kezdtem a levegőben, hogy tegyen le - Tegyél le, puding! - kuncogtam.

- Neem! - nyaltam nyakába - Azt lesheted.. - kezdtem el vele a víz felé sétálni, s meglóbáltam a móló szélén - Na, délutáni fürdőzés?

- Ááá~! - sikítottam - Ne, ne, ne! Tegyél le! - kapaszkodtam belé szorosan.

- Pedig olyan szép a naplemente.. - lazítottam szorításomon, így közelebb állt a leeséshez - Na, kemény gyerek?

Lendületet vettem magamon, megkapaszkodtam vállaiba és valahogy sikerült megfordulnom, már elég gyenge szorításában. Lábaimat dereka köré fontam, kezeimet nyaka köré és fejemet vállába fúrtam - Visszavonom, visszavonom, csak ne dobj le! - nyöszörögtem.

- Mint egy nagyra nőtt kisgyerek.. - kuncogtam, majd leültem vele ölemben.

Továbbra sem változtattam testhelyzetemen, csak még szorosabban öleltem -Leestem már?

- Hülye! Nem dobtalak volna le - nevettem miközben fejét simogattam.

- Biztos ez, puding? - kuncogtam.

- Igen - harapdáltam kulcscsontját.

- Nézd, milyen szép! - fordultam hátra fejemmel és a napra mutattam. Színesre festette az eget, sugaraival.

Egy pillanatra elgyönyörködtem, majd nyakára pusziltam hírtelen, csak, hogy megijesszem.

Visszafordultam hozzá, állánál fogva magam felé fordítottam és hosszú csókba

Finoman fenékebe csíptem, ismét - Mindenki előtt? - tettem fel a kérdést, a csókra utalva.

- Ha az nem gyanús, hogy az öledben ülök, akkor ez sem - vigyorogtam, mint egy rosszcsont.

- Mióta? - vigyorogtam kaján arckifejezéssel - És, ha ezt csinálom?- kérdeztem, majd eldőltem s felé kerekedve martam ajkaira.

Kis idő múlva elnyomtam mellkasát, mert tényleg sokan látnak - Rossz vagy.. - kuncogtam.

- Nem lennél képes nyilvánosan? - biggyesztettem le ajkam.

- Dehogynem! - tapadtam rá újra, s nyelvem át vándorolt szájába.

Gyorsan elváltam párnáitól - Teee.. - suttogtam, széles mosollyal.

- Mi az? - néztem rá értetlenül - Nem lennél képes nyilvánosan? - biggyesztettem le ajkam, utánozva ezzel őt.

- Pff - kócoltam össze haját - Csak azt akartam mondani, hogy szeretlek, te gyagyás - kuncogtam.

- Én is - döntöttem homlokának enyémet.

- De.. Én máshogy..  - vágtam komoly arcot.