2016. november 6., vasárnap

78. rész

(Sehun, Baekhyun)

Értetlen fejjel meredtem rá - Hogy máshogy?
- Hát.. - másztam le róla  Máshogy..
Nem tudtam ezt hova rakni- És ez jó, vagy rossz? Vagy mit értesz a máshogy alatt? - kérdeztem komolyan, miután én is felültem. Reméltem, hogy azt mondja, jobban. Tudom, hogy megbeszéltük, hogy ez nem igaz, meg minden, de kezdek megijedni..
- Téged nem lehet megszivatni! - sóhajtottam lemondóan.
Szívemre tettem kezem és úgy fújtam ki, majd vettem nagyobb levegőket - Azért egy kicsit megijedtem... De hé! Ilyennel ne szivass.. Ez nagyon komoly.
- Ne haragudj - öleltem magamhoz - Te maki - pusziltam nyakába - De mindig agyba-főbe szopatsz, és egyszer szerettem volna vissza adni - nyújtottam ki nyelvem - Na, majd máskor.. - sóhajtottam lemondóan.

- Kíváncsi leszek... - kuncogtam - Puding.
- A puding tud haragudni is - fújtam fel arcom.

- Ne haragudj, puding... - néztem rá bocsánatkérően, lebiggyesztett ajkakkal.


- Hát.... Megfontolom..

- Naaa~ - nyafogtam - Kérlek, puding.. Ne legyél mérges.. - könyörögtem - Bármit megteszek - ígérgettem.

- Nem kellett volna ilyennek lenni - hessegettem színésziesen.
- Milyennek? - néztem rá kérdőn.
- Gonosznak! - biggyesztettem le alsó ajkam, majd elfordultam tőle.
- De pudiiiing~ Ne haraguudj~ - nyávogtam és próbáltam szemeibe nézni.
- Nehogy azt hidd, ennyivel elintézted - nevettem  gonoszan, majd magamhoz öleltem -  elnézem ezt az esetet.
- Tényleg sajnálom.. - szorítottam ölelésemen. Igaza van.. Nagyon elbasztam valamit, ha mindig megsértem.. Tényleg hülyén viselkedem.. Ezen változtatnom kéne..
- Csak viccelek, te dilis - nevettem - Ne nézz ennyire gyerekesnek, kérlek - nevettem tovább.
- De én komolyan mondtam.. - beszéltem halkan - Tényleg sajnálom, hogy folyton hülyén viselkedem.. - hajtottam le fejem. Én sem tudom, miért csinálom ezt.
- Nem viselkedsz hülyén - szorongattam magamhoz - Miről beszélsz, törpém? - kérdeztem nyakába harapva - Ez hülyeség, ugye tudod?
- Nem, de komolyan.. Folyamatosan ijesztgetlek, pedig nem kéne ilyenekkel szórakoznom. Igazad van.. Mi lesz, ha majd tényleg történik valami?
- Mindig be fogok a trükködnek dőlni, mert féltelek - motyogtam vállába.
- Többet nem csinálok ilyet, ígérem - néztem el válla fölött, mikor észrevettem, hogy valaki nagyon néz, és visszabámultam rá.
- Mi az? mit nézel? fordultam hátra, de semmit nem láttam.
- S-semmit.. - mosolyogtam, és szájára pusziltam.
- Háát.. Oké - pusziltam vissza - De mennünk kéne, nem?
- De.. - álltam fel és néztem tovább a pasast. Teljesen feketébe volt öltözve, piercingekkel, meg láncokkal.. Kicsit ijesztő volt, ahogy bámult.
- Na,jó - fordultam vele szembe - Mi a szart nézel? - kérdeztem kíváncsian.
- Nem én mit nézek, hanem ő mit néz rajtam. Rajtunk.. - javítottam ki magam, miközben fejemmel biccentettem a srác felé.
- Hát... Biztos nem látott  még meleg párt? - kérdeztem értetlenül. Nem nagyon izgatott a csávó. Ha csinál valamit, akkor majd érdekel, de addig leszarom.
Igaza lehet.. - Hm.. lehet - mondtam és megfogtam kezét, majd elindultam a kolesz fele.
- Tudod mit? - kérdeztem vigyorogva.
- Mit? - néztem rá kíváncsian.
Állánál fogva magam felé fordítottam, és megcsókoltam - Mi lenne, ha ma nem otthon aludnánk? Elmegyünk Bacon-ért és keresünk valami szállodát.. Unalmas a kolesz - vetettem fel az ötletet.
- Oké, benne vagyok - vigyorogtam - És, mire gondoltál?
- Mármint hotelre? - köszörültem meg torkom nevetve.
- C..Teee.. - ráztam meg fejem - Igen.. hotelre.. - nevettem én is.
 -Oda megyünk, amelyik tetszik.. Úgyis gyalog terveztem menni, legalább tudsz válogatni.
- De miért én válasszak? Miért nem te? - érdeklődtem.
- Mert én azt mondtam - kifogásoltam.
- De.. Ahj.. - sétáltam tovább - Akkor menjünk, mert még végé.. - megint megláttam a srácot. De hogy került a sétány végéből az elejébe, úgy, hogy el sem ment mellettünk..?
- Minden oké?
- P-persze - sétáltam tovább.
- Hallod, te szívtál? Vagy mi? - álltam meg vele szemben - Mondd már el!
- Megint ott van.. - néztem a srácot - De hogy került oda? Nem láttam, hogy elment volna mellettünk..
- Sétált biztos.. - motyogtam a magától értetődő tényt.
- Miért-bámul-folyton? - kérdeztem tagolva - Úgy felrúgom, le se esik.. - roppantgattam ujjaim.
Megindult felénk  a srác, mire Baek elé léptem - Ezt lehet nem kellett volna mondani - suttogtam hátra szerelmemnek.
Nem is voltam hangos.. - Sehun..? - fogtam meg kezét és megszorítottam azt.
Nekiment a vállamnak a srác és tovább is ment. Ez hülye?.
- Mi volt ez? - értetlenkedtem - Fura..
- Nem ismerős valahonnan?...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése