115. rész

(Sehun, Baekhyun)

- Majd kilenc hónap múlva, oké? - kérdeztem kuncogva.

- Már csak 8 hónap, 2 hét.. - vigyorogtam, majd ujjaimat ropogtattam - Vigyázzatok.. Vigyázzatok~ - visszhangoztattam saját magam.

- Addigra gyúrunk - nyújtottam ki nyelvem - De.. Elengednél? Jobb a magaslati levegő.. - nevettem gonoszan.

- Jól van, Sehunnie... Még számolunk.. Ezt megjegyeztem.. - engedtem el őket - Te pedig! - szegeztem Kai-ra mutatóujjam - Te sem úszod meg.. - fenyegetőztem.

- Elég már a fenyítésből, mert a végén megijedünk.. - bújtam hozzá - Na, gyere enni - húztam be a szobába magam után, míg másik kezemmel Kai-nak intettem - Mit szeretnél enni? - kérdeztem, a konyhába rohanva, míg őt az ágyánál hagytam.

- Hmmm... - sétáltam ki hozzá, majd kinyitottam a hűtőt és kutakodni kezdtem benne - Áh, megvan! - tartottam fel mutatóujjam és mögé lopózva átkaroltam, majd lábujjhegyre állva nyakába haraptam - Téged.. - suttogtam fülébe.

- Igen? - kérdeztem felvont szemöldökkel, s felé fordultam - Tiéd vagyok.. - kuncogtam, majd dereka köré fontam a kezem és megpusziltam száját. Egyre több puszit kapott, amik lassan átalakultak egy hosszú, szenvedélyes csókká. Egyrecsak toltam a fal felé, majd mikor nekiütköztünk a térelválasztónak, lábait felkaptam és derekam köré tettem őket, a csókunkat egy pillanatra sem megszakítva.

Hogy én mekkora mázlista vagyok, hogy egy ilyen ember a párom. Nem győzök hálát adni az égnek. Nyakánál fogva húztam közelebb magamhoz, s belenyögtem  a csókba. Annyira imádom, ahogy csókol, hogy lehetetlen kibírni csendben.

Épp a pólóját húztam volna fel, hogy le tudja venni, mikor hallottam az ajtónk csapódását. Mutatóujjam Baek szája elé emeltem, hogy maradjon csendben, és lassan leengedtem a földre, majd kinéztem - Igen? - sétáltam ki Luhan elé.

Kíváncsian hallgatóztam a falnál, majd mikor meghallottam Luhan hangját, én is kisétáltam a vöröslő fejű személyhez. Hát ezt meg mi lelte? Mindenesetre elég ilyesztő.. Mikor meglátott, elém lépett és vállamnál fogva rángatni kezdett. Annyira meglepődtem, hogy reagálni sem tudtam..
- MÉGIS MI A FASZT KÉPZELSZ MAGADRÓL?! HOGY JÖSSZ TE AHHOZ, HOGY GYEREKET CSINÁLJ NEKI? - ordította, miközben ráncigált - MEGÖLLEK! - tette hozzá monológjához.

Lehámoztam Luhan kezeit Baek-ről, majd hátraszorítottam azokat - Én leszek itt az, aki valakit meg fog ölni. Mégpedig téged, ha nem hagyod őt békén. Világos? - kérdeztem, majd löködni kezdtem az ajtó felé, de kiszabadult gyengülő szorításomból, és ismét Baek felé vette az irányt, de kezénél fogva visszarántottam - Arra van a kijárat! - mutattam szabad kezemmel az ajtó felé. Megfordult, s mikor mellém ért, adott egy csattanóst, majd könnyek közt kirohant. Ha bármi baja lett Baek-nek emiatt a barom miatt, tuti, kicsinálom.. -Jól vagy? - kérdeztem, miközben finoman magamhoz öleltem.

Ez. Nagyon. Ijesztő. Volt. Még sosem láttam Luhan-t ennyire dühösnek... - Persze - szorítottam ölelésemen - Mi volt ez?

- Valószínűleg.. Megtudta, hogy gyerekünk lesz.. - simogattam hátát - Egy pici baba - vigyorogtam boldogságomban.

- Akit te fogsz majd tisztába rakni.. - kuncogtam, majd szájára pusziltam. Olyan aranyosan sejpít..

- Addigra gyakorlok.. - sóhajtottam - Cserébe te csak pihensz, pihensz, és pihensz - böködtem orrát mutatóujjammal - És most.. Igaz, hogy óránk lenne, de.. Pihensz. Hess, hess! - legyezgettem ágya felé - Csinálok kaját - mondtam, miközben kisétáltam a konyhába.. Édeset, vagy sósat...? Hmm.

- Miért akarsz az ágyhoz kötni? - sóhajtottam, miközben kisétáltam hozzá. Aranyos, hogy ennyire próbál vigyázni rám, de nem halálos beteg vagyok, csak várandós..

- De láttam a filmekben, hogy ezt kell csinálni, szóval ezt így kell! - magyaráztam, miközben szeleteltem a gyümölcsöket.

- Azok csak filmek.. És egy csomó terhes nőt látok az utcán sétálgatni - vigyorogtam ds elővettem a hozzávalókat a gyümölcssali öntethez.

- De ők engem hol érdekelnek? Ha velük nem  törődik a férjük, az az ő bajuk - bedobtam a mosogatóba a kést, majd egy üvegtálba öntöttem a gyümölcsöket. Leöblítettem a kezem, hogy ne ragadjon, majd háta mögé álltam, és átkaroltam derekát, majd hasát kezdtem simizni - Lehet, hogy ő éhes, attól, hogy te nem vagy az. Ugye baba?

- Igaz... - öntöttem rá az öntetet a vitaminbombára - Áá! - nyomtam be szájába egy adagot. Ezt biztos, hogy nem tudom egyedül megenni.

- Még engem etet.. - morogtam, miután lenyeltem az ételt - Így bajok lesznek! Majd megverünk a kishaverral.

Elmosolyodtam mondatára - Igen? Akkor sajnos nem lesz több puszi.. Hát, jó.. - "sajnálkoztam".

- A csókot nem mondtad! - nyújtottam ki nyelvem - Szóval, szabad ezt tennem.. - nyúltam arca után, majd szájába nyelvem átcsúsztatva kezdtem csókolni.

- Gonosz vagy.. - hunyorítottam rá - De, majd meglátjuk, hogy bírod puszi nélkül.. - nevettem ördögien.

- Igen? - húztam fel szemöldököm vigyorogva, miközben kezét babráltam - Meglátjuk! - mentem bele a harcba. Úgyis kapok puszit, ugyanis új eljegyzési gyűrűket néztem.. Muhaha.

Ezt nem gondoltam át.. NAGYON NEM! Lehet, hogy ő igen, de ÉN HOGY FOGOM BÍRNI? Ajj Baekhyun, annyira hülye vagy... - Oké! - játszottam a keményet, de belül nagyon nem ez a helyzet..

- Elmegyek valahova, addig te ezt - mutattam a gyümölcstálra - Megeszed. Ugye? - kérdeztem parancsoló hangnemben. Ennie kell.. És híznia. Ehelyett, inkább csontosodik..

- Itt hagysz? Hadd menjek veled.. - néztem rá kiskutya szemekkel. Belepusztulnék a hiányába - Megeszem gyorsan, csak ne hagyj itt! - könyörögtem.

Nem akarom itt hagyni.. De akkor a gyűrűt hogy veszem meg? Megoldom.. Fújtam egyet, majd bólogattam, jelezve, hogy jöhet - De ne egyed gyorsan, mert félre nyelsz! - nevettem.

- Igenis Apuci! - kuncogtam, majd miután betermeltem a finomságot, elmentünk vásárolni. Elküldött a boltba, hogy szedjek össze mindent, addig ő meg nem tudom hova ment, mert nem értettem amit mondott, de időm sem volt megkérdezni, mert elment. Hhh...

Jó ideig bíbelődtem a választáson, mígnem meg akadt szemem egy ezüst gyűrűn, amiben egy pici arany szív volt.. Oohoho, ez tökéletes! Becsomagoltattam az eladóval egy párt, majd fizetés után elsikkalsztottam a tárgyat kabátom belső zsebében, és spuriztam vissza a boltba Baek-hez.

Mivel nem kellett sokmindent vennem, gyorsan végeztem. Bedobáltam egy csomó édességet Sehun-nak, meg kaját Bacon-nek és persze otthonra, s már mentem is a kasszához. Miután fizettem, a bolt előtt vártam szerelmemre, de csak nem jött.. Mit csinál ennyi ideig? Mikor megláttam közeledni az ismerős alakot, a szatyrokkal kezemben rohantam hozzá és szorosan magamhoz öleltem.