132. rész

(Sehun, Baekhyun)

- Húhaaa~ Ingyen pornó srácok! - hallottam meg Chan hangját az ajtóból. Hogy baszná el egy villamos.. Lemondóan sóhajtottam, miután elváltam szerelmem ajkaitól. Valami mindig közbejön - Ahh, komolyan mondom.. MI VAN?! Nem zavar, hogy épp megzavartatok valamit?!

- Sss.. - csitítgattam - Majd.. Máskor..- mondtam le az alkalomról - Hoztátok a ruháink legalább? - kérdeztem, miközben Baek lemászott rólam, és kicsoszogtam az ajtóhoz. Láttam, hogy Kris-en még nincs felső, így hozzá csúzliztam egy kezembe akadó kotont. Félreértés elkerülése képp, csak megjegyzem, a koton használatlan állapotban volt, míg el nem csúzliztam. És azért céloztam a mellkasára, mert nem volt rajta póló, és, mert szadista lényem szabadulóban van.

- O! A szemüvegem! - szaladtam Kai-hoz, amikor integetett a pápaszememmel, hogy otthagytam - Köszönöm! - vigyorogtam, mire arcomba csípett, mint a vén nyanyák - Nyugger - nyújtottam rá nyelvet, de elnevettük magunkat.

- Khm.. - köszörültem torkomon, majd a fürdőben vettem magamra egy köntöst, s egy másikba szerelmem csavartam - Nekünk.. Izé.. Tanulni kéne.. - rontottam a hangulaton.

- Tényleg.. a vizsga! - csaptam homlokomra - Na arrivederchi, pepperoni, mozzarella, hess, hess, irány tanulni, sicc mindenki! - hessegettem a tömeget kifelé - Holnap a suliban, jó éjszakát! - integettem, majd rávágtam a bambafejűekre az ajtót és tenyereimet 'leporoltam', mint aki jól végezte dolgát - Na. Hol is tartottunk? - vigyorogtam szerelmemre, miközben közeledtem felé és átkaroltam nyakát, majd szájára hintettem egy puszit, és csak azért ennyi, mert pusmogást hallottam az ajtó túl oldaláról, de a kulcslyukba se kellett néznem, tudtam, hogy mi folyik odakint. Kinyitottam az ajtót és beesett rajta mind a 9 idióta -Luhan kivételével- egytől-egyig - Na, szép piskóták vagytok..

Vörösödő fejjel nevettem barátaimon, majd lepacsiztam leendő házastársammal.
- Te hobbit.. - nyöszörgött Yixing - Szerintem jobb, ha vissza vonod, mert ez a hobbit egy veszett fajta.. - simogattam Baekie fejét, mint egy jólnevelt kutyának - Na, kifele! Ha miattatok lesz szar a HZ-m, akkor letépem a pöcsötök, és a szátokba tömöm.. És még össze is keverem őket! - rugdaltam a földön fekvő bagázst.

- Öklöst - nyújtottam kezem páromnak, miután kivarázsoltuk a bandát szobánkból, de csak az ajtót néztem vigyorogva, mikor 'robbant' a pacsi - Jó kis páros leszünk - vigyorogtam továbbra is, de már szemeibe nézve.

- Már azok vagyunk - húztam magamhoz, s feje tetejére hintettem egy lágy puszit - Feltéve, ha nem bukunk meg.. - sandítottam az íróasztalon fekvő könyvek kupacára.

- Ahj.. - rogyott hátra fejem - Álljunk neki.. - húztam az asztalhoz, majd kb. 3-4 óra magolás után ugyanezzel a lendülettel feküdtem el ágyamon - Végem van - vágtam kipurcant fejet.

- Mmhmhmm..- morogtam, jelezve, hogy nekem is. Egy 'Jóéjt'-re sem futotta, mert addigra már mélyen aludtam szerelmem mellett.. Vagy hol. Lehet, hogy rajta feküdtem.. Ez abban a pillanatban nem nagyon izgatott.. Igazából.. Se időnk, se erőnk nincs a szeretkezésre.. És egyre idegesebb leszek.. Yaa..

Miért csak MAJDNEM fekszünk le mindig? Ez így nagyon nem oké.. Reggel ruhában, fáradtan, kipihenetlenül keltem fel. Sorozat rémálmaim voltak. Bár ha most tükörbe néznék, egy hétig megint nem aludnék..

- Elég szarul festesz.. - battyogtam be a szobába HAJNALI FÉL HÉTKOR egy bögre kakaó kíséretében, majd letettem azt az éjjeliszekrényre, s a takaró alól kilógó, csupasz hasát kezdtem puszilgatni.

- Ahj.... - siránkoztam - Inkább egyél meg.. Nem akarok élni - rinyáltam, majd a kakaó illatára azonnal felültem és szürcsölgetni kezdtem - De csak miután ezt megittam.

Széles mosoly terült el arcomon, szerelmem reakciója láttán. Végigsimítottam fején, majd felálltam, s megetettem Bacon-t. Pontosabban csak tettem neki enni, meg inni, mert még égnek álló mancsokkal aludta az igazak álmát.. - Irígy vagyok a háziállatokra.. Ingyen kaja, pia, SIMOGATÁS - emeltem ki ezt a szót - És semmittevés.. Ez ám az élet..

- Ch.. Úgy gondolod nem kapsz elég simogatást? - kérdeztem, mintha csak hülyülnék, de valójában nagyon is kíváncsi voltam a válaszra.

- De, kapok... Csak irígy vagyok rá.. - simogattam a szőrcsomót - Kis életbomba.

Mosolyogtam volna és mosolyogtam is de nem volt hozzá túl sok erőm.. Mi lesz velem?!

Nagy nehezen összekapartam Baek-et, és szinte vonszoltam a termünkig. Mondtam neki, hogy menjen haza, de a kisujját sem mozdította.. Hát, legalább én figyeltem. És asszem’ el is tudom neki magyarázni..

- Nem bírom.. - nyöszörögtem homlokomat a padnak támasztva - Haza akarok menni.. - nyávogtam az óra után, de persze eszembe sem jutott volna haza menni. Beültem szerelmem ölebé, átkaroltam nyakát és úgy közeledtem felé, mintha meg akarnám csókolni, de az utolsó pillanatban fejem irányt változtatott és kuncogva vállára hajtottam azt - Szeretlek - pusziltam nyakába.

- Gonosz törpe..- morogtam, majd megemeltem térdeim gyorsan, s visszaejtettem azokat helyükre, ezáltal huppant egyet Baek. Gúnyos arckifejezéssel ránéztem, s lefelé görbülő ajkaira nyomtam egy puszit.

- Gonosz taknyos - hunyorítottam rá, s visszahajtottam fejem vállára.

- Nem is tudom, kinek a hobbija a megfázás.. - fújtam hajába. Épp készültem arcára puszilni, mikor megláttam a tegnapi köcsögöt.. - Vigyázz egy picit.. - kezdtem eltolni magamtól szerelmem testét.

Nagyon nézett valamit mögöttem, mire én is hátra néztem és egyből tudtam, mi a szitu - Nem-nem! - támasztottam meg kezeim a mögöttünk lévő padon, így nem tudott levakarni magáról.

- De.. Tegnap.. - sóhajtottam, s kezeim ökölbe szorítottam idegemben. Majd, ha nem lesz velem Baek.. Kinyírom. Biztos.

- Ugye tudod, hogy az iskolán belül és kívül sem mehetsz nélkülem sehová.. - közöltem vele. Az kéne még, hogy megint verekedjen és valami baja legen.. Megint. És az is miattam lenne. Mint az autóbaleset. És a rendőrség. Tényleg! Se azt nem tudom, mi volt a rendőrségen, se azt, hogy mire nem emlékszem.. - Sehun.. Mi volt a rendőrségen? - tettem fel az eddig megválaszolatlan kérdést.

 - Semmi, semmi.. Csak kihallgattak, meg minden. Egy verekedésnek nem kerítenek nagy feneket.. - motyogtam, lesütött szemekkel.. A faszt nem kerítenek nagy feneket! Majdnem lecsuktak..

Hát azért ezt nem hiszem.. - Verekedésért le is csukhatnak.. - hülyének néz? Nem most jöttem le a falvédőről. Attól még, hogy nem olyan volt a gyerekkorom, én is tisztában vagyok pár dologgal. Főleg ami a rendőrséghez kapcsolódik..

-  Tényleg? Nekem nem mondták.. - adtam elő a hülyét.

- ... Még szerencse.. Akkor nem tudom, mit csináltam volna.. - öleltem szorosan magamhoz, s füle tövét puszilgattam.

Olyan méretű bűntudatot keltett bennem... - Aha.. - mormogtam, majd mikor elkezdődött az óra, Baek a helyére ült, én meg csak bámultam magam elé.

Megbántottam? Mivel? Olyan.. Más volt.. Mindenesetre nem kérdezek rá, hátha csak rosszabb lenne.. - VÉGEEEEEEE~~ - örültem fejemnek, mikor kicsengettek az utolsó óráról is.

- Már csak 3 óra táánc..- mondtam kihalt 'lelkesedéssel'. Unottan kivánszorogtam a padból, egyenesen a próbaterem felé. Tönkreteszi a suli a kapcsolatunk.. És amúgy sem valami rózsás..

Csak néztem, hogy hogy itt hagyott.. És ha most nem megyek utána? De, persze, hogy utána megyek csak.. Mi lenne, ha nem mennék? Jesszus én mióta akadok le ilyeneknél? Jó ég, Baek.. Annyira elgondolkodtam, hogy mire újra Sehun irányába néztem, már nem volt sehol..

Mikor észrevettem, hogy Baek nincs velem, és már az öltöző padján ültem egy izomtrikóban, gondoltam, leszek változatos.. Mire van a multimédia? Készítettem egy képet magamról, ahogy a szekrényének támaszkodom, lebiggyesztett ajkakkal, majd azt továbbítva neki jeleztem, hogy várom ide.

Mikor megkaptam képét, nyálam csorgatva indultam meg a... Az automata felé, hogy vegyek egy csokit.. Vagy kettőt.. Miután megkaptam az édességet, csináltam egy selca-t, amin a csokit mutogatva nyújtom ki nyelvem egy kacsintás keretein belül és elküldtem azt szerelmemnek, ezzel az üzenettel: "Egy csókért cserébe.", majd indultam az említett felé.

Mihelyst beért Baek az öltözőbe, egyből betámadtam. Szerencsére senki sem volt benn tudtommal az öltözőben, így nyugodt lélekkel kezdtem falni imádottam ajkait.

- Ilyenkor bezzeg le se lehetne lőni.. - vettem elő a beígért édességet, s azonnal tömni kezdte fejét - Ch.. Engem, meg sem kínálsz?

- Bocsi.. De imádom.. - nyújtottam felé a csokit.

- Nem kell.. - fordítottam el fejem durcásan és előhúztam egy százszor márkásabbat, amit lassan bontogatni kezdtem. Mikor ránéztem, tátott szájjal bámult - Edd csak a csokid.. - vigyorogtam ördögien, de meguntam, hogy szivatom és kicseréltem a finomságokat, így én a maradék bénább csokit ettem, ő meg a kezdetlen márkásat - De csak mert szeretlek - borzoltam össze hajkoronáját.

- Nálam sose jobban - nyújtottam ki nyelvem, majd arcára kentem a csokimból- ez a te részed- nevettem gonoszan.

- Ya! Szeded le! - parancsoltam rá - Így nem megyek táncolni..

- Nem muszááj... - suttogtam fülébe, majd pólója alatt mászkáltam ujjaimmal - Van más dolgunk is.. - kezdtem nyaka puszilgatásába.