53. rész

(Sehun, Baekhyun, Kai)

Kinyírom ezt a csajt. Nagy nehezen végre kinyögte, hogy segítségre van szüksége, mert nem tudja a táncot. Annyit makogott, hogy még annyit sem tudtam mondani Sehun-nak, hogy „Szeretlek”. Lelövöm. Eltelt a szünet és csak álltam és néztem, ahogy a csaj próbál bevágódni AZ ÉN PÁROMNÁL. Vissza kellett menniük a terembe, így ottmaradtam Bacon-nel. Kicsit fura volt a szituáció..

A második órán elmondtam a lánynak, hogy ne most kérdezzen, mert zavar, és nem tervezem miatta megállítani egyfolytában a zenét, mint az előző órában tettem. Majd korrepetáláson. Szünetet kértem órán, vagyis csak ilyen 'Jaj, kifáradtam, addig táncoljatok' szünetet, majd csendben kilopóztam Baekhyun-hoz. Észrevétlenül háta mögé mentem, majd nyakába pusziltam, mire kicsit megugrott.

Nem tudtam, ki a bánat puszilgat az óra közepén. Mikor megfordultam, láttam, hogy Sehun az... Mondjuk, ki más lenne...Csak azt hittem, most órát tart. Szájára pusziltam, mire a kis szőrcsomóból halk szusszanás hallatszott és megláttam négy kis pálcikát nyújtózkodni. Annyira aranyos, ahogy ásítozik - Jó reggelt, picúr! - köszöntem neki, mikor kinyitotta szemeit, majd elsőszámú szerelmemre néztem - Vége is az órának? - kérdeztem - Vagy.. Történt valami?

Kuncogtam Bacon aranyosságán, majd Baekhyun derekát átkarolva húztam közelebb magamhoz - Szünetelek, mert hiányoztál - suttogtam fülébe, majd száját puszilgattam.

Komolyan, csak azért képes volt félbehagyni az óráját, hogy láthasson? Istenem, de aranyos.. Nem bírtam, hogy csak puszilgat, így megcsókoltam, s mikor eszembe jutott, hogy neki most igazából órája van, elváltam tőle, de még szájára pusziltam utoljára - Édes vagy - mosolyogtam - De várnak a többiek.. - biggyesztettem le alsó ajkam.

Nem tudom mi okozta, de most különösen jól esett csókja.. Csak kár, hogy hamar vége szakadt - Ez csalás - vágtam ugyan olyan fejet, mint ő. Legalább ennyit lehettem vele. Több a semminél, nem? - Szólok az órának, hogy siessen - viccelődtem - Na, megyek! - simítottam a csöppségre, majd még egy puszit nyomtam szerelmem szájára - Szeretlek - vigyorogtam, majd visszafutottam  a  terembe és folytattam az órát.

- Én jobban! - kiabáltam utána. Leültem Bacon-nel egy székre, miközben asszem kettészakadt az oldalam és hasát kezdtem csikizni -Te, kis szaros.. - játszadoztam vele, s eszembe jutott, hogy még nem is volt se pisilni se kakilni, úgyhogy nagy nehezen felálltam - igen ez a kettő, nem megy még túl jól - és kimentem megsétáltatni. Hijj... Nem vettem pórázt... Na mindegy, ha elszalad, utána futok és majd holnap bemegyek a boltba. Nem hiszem, hogy mire odaérnék gyalog, nyitva lenne..

Nagy nehezen vége lett az órának, és ahelyett hogy gyorsabban telt volna, még rá kellett húztak öt percet., így csak tizenöt percet lehetek Baek-el az utolsó óra előtt. Fasza. Lihegve kibaktattam ki Baekhyun-t keresve a folyosóra, de hűlt helyet sem találtam.

Bacon vagy hússzor odapisilt minden egyes villanypóznához, vagy bokorhoz, és megszagolt minden második fűcsomót, de kakilni azt nem akart.. Márpedig addig nem megyek vissza, amíg nem tojik, legalább egyszer. Az kellett volna még csak, hogy takarítsak helyette.

Fel akartam hívni szerelmem, de a telóm a teremben hagytam, amit bezártak, mert takarítanak. Aish, okos vagyok, mondhatom! Körbe jártam az egész sulit, de nem találtam.

VÉGRE. Szart. Kishíján megfagytam, de megérte. Egyszer csak meglátott, vagy megérzett valamit és rohanni kezdett - Bacon, várj! - úgy rohant, mintha kergetnék.. - Állj meg, Bacon!

A csaj ismét a nyakamba lihegett, már majdnem leordítottam a fejét is. Hát édes faszom, nem fogja fel hogy idegesítő?! Most azt nyafogta, hogy ő nem ér rá korrepen, így hozzá kéne mennem tanítani. Ez kicsit... Nagyon. Fura. Nagy hangzavart hallottam a folyosó végéről, majd annyit láttam, hogy mindenki a földet nézi, közben 'Jaj de cuki' és ehhez hasonló jelzők hagyták el a folyosón álló diákok száját. Mire felfogtam volna a szitut, már Bacon próbálkozott rám ugrani és valami ugatás féle hangot adott ki - Hát te? - emeltem fel kezembe - hogyhogy itt vagy, cukim? - csikiztem hasát, mikor Baekhyun lihegve futott oda hozzám. Nem irigyeltem, amennyire fájhatott neki..

- Hah...Hála az égnek - lihegtem - Szóval hozzád futott a kis szaros - vergődtem családomhoz a sok emberen keresztül.

- Hol voltatok? - kérdeztem két szerelmem, ajkam lebiggyesztve - Csak úgy, itt hagytatok? - folytattam a cuki pofavágást. Megijedtem, hogy történt valami velük.

- Nem, csak elvittem Bacont sétálni. Már ráfért.. - kuncogtam - De.. Elfelejtettem pórázt venni, úgyhogy holnap el kell mennem a kisállatkereskedésbe.. Addig tudsz vigyázni rá? Korán megyek. Még aludni fogtok - pusziltam szájára.

- Persze - simogattam a kutyust - Ismételten mennem kell.. Legalább már csak ez az óra van, és az enyémek vagytok - motyogtam széles vigyorral a végét, s Baekhyun ajkaira hajoltam finoman megcsókolva azokat, majd át adtam neki a kis csomagot és már futottam is a teremhez.

Bacon nagyon ugatta az ajtót, így kimentem vele, mire látni lehetett pofiján, hogy mosolyog - Kis szaros.. - mondtam oda neki - Kilóméter hiányod van? - beszéltem hozzá, miközben ő boldogan csóválgatta farkát és szaladt előre. Lehetetlen, hogy megint Sehun-hoz fut. Utána sántikáltam, mire megláttam Kai-t a kanyarban. Hogy kerül ide? A távolból figyeltem, ahogy Bacon a cipőjét nyalogatja és felugrál rá. Ch… Bezzeg a többi idegenre és biciklisre úgy ugatott, mintha bármelyik pillanatban le tudná tépni a kezüket. Komolyan, még én is megijedtem tőle - Rossz fiú! Nem ugrálunk másokra! - vettem fel ölembe és mutatóujjamat ráztam fenyegetően.

Épp zsebre vágott kezekkel sétáltam, egy ismerősöm várva, mikor egy édes szőrmók letámadott, melynek feltehetőleges gazdija Baekhyun - Szia -mosolyogtam Baek-ra, mire egy kisebbet hajolt - Ccc - ciccentem fel - Barátok vagyunk, az ég szerelmére! Ne hajolgass itt nekem - nevettem, majd finoman magamhoz öleltem- Sehun-t hol hagytad? - néztem a fiú háta mögé, párját keresve.

- Órát tart - mondtam Kai ölelésében - És, te mit csinálsz itt? - kérdeztem szemibe nézve, de derekam még mindig nem engedte el.

- Luhan-t várom. Van vele miről beszélnem.. Apropó, azóta jobban vagytok mindketten, ugye?

- Mhmm - bólogattam. Kicsit furcsa, hogy még mindig nem enged el. Lehet nála ez normális. Inkább nem szólok, nem akarom megbántani - De akkor ugye csak beszélgettek..?

- Nem vagyok olyan állapotban, hogy verekedjek - nevettem - Szerintem jobb, ha mész, mert Sehun igencsak bámészkodik erre felé, és Luhan is bármikor jöhet.. - elengedtem derekát - Agyő! - mosolyogtam, majd folytattam Luhan kémlelését.

- Szia - intettem neki, majd integettem Sehun-nak az ablakon keresztül és huncutul rámosolyogtam. Visszasétáltam a pamaccsal a terem elé és belestem az ajtón, hogy mit csinálnak. Sajnos nem láttam túl sok mindet, a tejüvegnek köszönhetően, így inkább elvetettem az ötletet, hogy Sehun-t fogom bámulni és az ajtó mellé álltam, hogy ha ki jön, akkor meg tudjam ijeszteni.

Elöntött a méreg, mikor Kai ölelgette Baekhyun-t, ő meg csak mosolyogva csevegett vele.. Istenem, marhára féltékeny vagyok, de ez van. Óra végén én mentem ki utolsónak, ugyanis nem szerettem volna bunkó lenni Baekhyun-nal, az előbbi miatt, így inkább tovább táncoltam.