144. rész (+18)

(Sehun, Baekhyun)

- Segítek, hát - nyúltam keze után, mikor letette Bacon-t a földre, pórázostól - De, ha elbaszom és foltos leszel, nem adom kölcsön a sapim! - nevettem gonoszan, majd hazáig szinte rohanva kergetőztünk.

- Nem kell a sapid! - hordtam fent orrom - Nekem van sokkal jobb - vágtam fel - Na de most segíts - kevertem be a szőkítőt és felhúztam kezemre egy műanyag kesztyűt.

- Imádlak - nyújtottam ki nyelvem - Kész vagy.. Most várhatsz 45 percet a "csodára" - piszkálódtam.

- Ch.. Majd meglátod, milyen szőke leszek.. - hencegtem és felcsücsültem az asztalra.

- Majd, majd még messze van az - dobtam le a kesztyűket, majd lábai közé férkőzve arcát kezeim közé véve, ismét orrára nyomtam egy puszit - Így felérsz legalább.. - nevettem.

- Ya! Ne piszkálj.. - durciztam - Én legalább nem verem be a fejem a kocsi tetejébe, ha beszállok - nevettem.

- Engem nem tűntet el a kabátom.. - cukkoltam.

- Aish.. Te meg egy elefánt mögött sem tudsz elbújni..

- Hé! Szerintem nem vagyok annyira dagadt!

- Nem arra gondoltam, pocak.. - húztam közelebb magamhoz derekánál fogva, majd szájára pusziltam - Milyen más minden ilyen magasról.. - vettem szemügyre jobban a szobát - Más a levegő..

- Ugye? - kérdeztem kuncogva - Egyszer lennék megint olyan pici, mint te.. - sóhajtottam.

- Csak a válladig érek.. - lógattam orrom, ahogy leszálltam az asztalról.

- Nézd! - mutattam felfelé, mire odakapta fejét, így gyorsan ajkaira tapadtam, egy sunyi mosollyal arcomon. Még itt búslakodik nekem.. Így tökéletes Baek, ahogy van!

Kis sunyi.. Elfordítottam fejem ezzel elmélyítve a csókot, s egyik kezem hajába vezettem, megmarkoltam fekete sörényét, míg másik kezem fenekére csúszott, s elvégezte ugyan azt a mozdulatot.

- Ejejej.. - toltam el magamtól szaporán - Csigavér.. Még van fél óra a hajad készenlétéig, úgyhogy ne siessük el.. - haraptam be alsó ajkam.

Lebiggyesztettem alsó ajkam és csüggedve kullogtam az ágyhoz, majd lehuppantam szelére. Nem birok fel órát várni..

- Baekiee~ - szólítottam meg - Már csak 27 perc.. - húztam az agyát.

- Hhh.. - sóhajtottam - Nem akarok várniii~~ - toporzékoltam.

- Te akartad magadnak.. - ültem ölébe, vele szemben - Pedig én sem szerettem volna várni..

Kezeim összekulcsoltam dereka mögött s szájára pusziltam - Kifogtad magadnak a legszerencsétlenebb törpét..

- A legimádnivalóbban szerencsétlen kerti gnómot - helyesbítettem - Akinek fingja sincs arról, hogy mennyire imádja őt a férje.

A férje.. Vagy húszat dobbant egyszerre a szívem, mikor kimondta - De tudja. És ő sokkal, de sokkal jobban szereti a férjét. Sokkal jobban - suttogtam ajkaira az utolsó mondatot.

- Ám! - távolodtam el tőle - Erős a festék szaga - fogtam be orrom nevetve -  Nyugi, Baek.. Már csak 20 Perc.

- Aish.. Akkor bemegyek a fürdőbe, és ha lemostam kiszellőztetek, ígérem - indultam az említett helyiség felé - Ajtón keresztül beszélhetünk - nevettem.

- Ne, ne - fogtam meg csuklójánál - Maradj itt - biggyesztettem le alsó ajkam, boci szemekkel.

- De akkor büdös lesz az egész szoba.. És nem akarom, hogy megfulladj.. - próbáltam lehámozni csuklómról tenyerét - Csak 20 perc..

- Ch.. - forgattam meg szemeim - Kellett nekem megemlíteni.. - pusmogtam orrom alatt - Na, hess, látni se akarlak húsz teljes percig!

- Igenis kapitány! Hooooooo! Ki lakik odalent, kit rejt a víz? Spongebob kocka. Sárga a színe és üt rajt a víz - kezdtem énekelgetésbe és ugrándoztam a fürdőbe. Kinyitottam az ablakot, hogy később ne kelljen és 20 teljes percig dalolásztam. Állítottam be ébresztőt és mikor a 20. percben megszólalt, felpattantam és lemostam a festéket. Örömmel könyveltem el, hogy sikeresen kiszőkültem. Gyorsan megszárítottam a hajam és kirohantam szerelmemhez, majd egyből ölébe ugrottam és nyakát kezdtem puszilgatni.

- Héhéhé - dőltem hanyatt az ágyon - Még nem is láttam, hogy milyen a hajad.. - sóhajtottam lemondóam, majd magam alá gyömöszölve megnéztem a haját, és.. Hát.. Egyből nagyobbodott az erekcióm. Széles vigyorral folytattam szerelmem ajkainak falását, mintha azok sosem elfogyó cukorkából lennének.

Ezek szerint tetszik neki. Kezeimet átkulcsoltam nyaka kőrül, s lábaim is egymásba kapaszkodtak dereka tájékán, mígnem mar se pólója, se nadrágja nem volt rajta.

- Miért mindig én vagyok előbb meztelenebb? - kérdeztem nevetve, miközben finoman segítettem levenni ruháit - Kár, hogy nem maradt vizes a hajad..

Legközelebb majd hajmosás után támadom le. Mármint.. Vizes hajjal.. - Tetszene, mi? - nevettem, miközben ram árkoltam nemességére és figyeltem arcán a változást - Csak, mint ez, ugye? - kuncogtam.

- Ahh.. - sóhajtottam - Te.. Mocsok.. - kezdtem nyaka harapdálásába, miközben kezem alsójába csúsztattam, és simogatni kezdtem tagját - Nekem ez a látvány jobban tetszik - kacsintottam, majd nekiálltam egész testfelülete puszilgatásába.

Lehunyt szemekkel próbáltam visszafogni előtörő sóhajtásiam, s mikor már betelt a pohár, egy egyszerű mozdulattal fordítottam testhelyzetünkön, s már én voltam felül. Ujjaimmal boxerjébe kapaszkodtam, s miközben felsőtestet puszilgattam, lassan lehúztam róla a textilt s a felszabadult bor felületet vettem kezelésbe. Mikor férfiasságához értem, végig pusziltam hosszán, majd extra lassan számba vettem azt.

Oh.. Már megint... Meg akar ölni. Az előbb sem kellett engem "kezelnie", mielőtt csináltuk.. Anélkül is vagyok ilyen kemény.. Már akkor is, ha csak ránézek, és egy szál semmiben van előttem.. Szereti megrövidíteni a meneteket? Ehh.. Hajába markolva próbáltam levezetni a felgyülemlett izgatottságot, miközben alsó ajkam meg-meg harapva nyöszörögtem, munkája következtében.

Lassan mozgattam rajta fejem, majd egy kis idő után eljátszadoztam makkjával és újra letorkoztam hosszát. Tempóm egyre gyorsabb lett, s hogy még jobban élvezze, két ujjam bejáratához igazítottam és óvatosan belécsúsztattam azokat. Ujjaim felvették fejem tempóját és addig-addig kényeztettem, míg számba nem élvezett. Miután lenyeltem meleg nedvét, visszamásztam arcához s szájára csókoltam.

- Kell neked ez? - kérdeztem zihálva, miközben szájára nyomtam apró puszikat - El kéne kezdjek törleszteni, mert így életem végéig adósod maradok..

Komolyan azt hiszi, hogy tartozik nekem? Egyrészt én vagyok az Ő adósa, másrészt meg nem azért csinálom, hogy visszakapjam. Csak oromét akarok neki okozni... Miután én mindig csak elbaszom a kedvét, ártok neki vagy életveszélybe keverem.. Vagy éppen megölőm.. - Törleszteni csak azok szoktak, akiknek van adósságuk - mosolyogtam - És én nem tudok róla, hogy neked lenne..

- De..  Adósod vagyok - húztam le alsóját - Nagyon sok mindennel.. - gondolkodtam el. Jobb, ha nem is töröm ezen a fejem. Fájna is.. Annyi mindennel tartozom neki. Annyira hálás vagyok neki.. Végig pusziltam nemességén, majd itt-ott megnyaltam azt, miközben ujjaimmal bejárata körül taperásztam.

Ez nem igaz.. Pont, hogy fordítva.. Hiszen kb. kiforgattam a vagyonából és.. És már csak az, hogy Ő van nekem.. Szóval.. Annyi mindent tett értem, amit.. Amit nem tudok viszonozni, és rosszul érzem magam emiatt. De majd igyekszem és keményen fogok dolgozni, hogy visszaadjam mindazt, amit kaptam. Le akartam állítani de egyfelől marhára élveztem amit csinál másfelől meg nem akartam megint úgy megbontani, mint múltkor. Figyelni fogok rá és igyekezni nem megbántani többé. Bár, ha nem akarom, akkor is sikerül, szóval.. Másképp nem lennek én Byun Baekhyun. A lepedőt markolászva szorítottam ősszé szemeim és szám az elvezettől. Fene egye meg, hogy nem lehetek hangos..

Egy ideig még húztam az agyát, majd két ujjam belé mélyesztve kezdtem tágítani, miközben néha számmal kényeztettem erekcióját. Annyira imádom.. De.. Nem tudom, mivel okozhatnék neki nagyobbnál nagyobb élvezeteket.

Édes sóhajokat hallattam az érzésre, s az utolsó ujjánál már borzasztó türelmetlen voltam - Akarlakhhh.. - sóhajtottam kéjesen, szemeim összeszorítva.

- Most fontolóra venném, hogy tegyek-e eleget kérésednek.. - néztem elgondolkodóan - De! Mivel alig bírom, megkegyelmezek neked - pusziltam alhasára, majd kívánságára belé csusszantam.

Egy részben visszafojtott nyögés csusszant ki számon, mikor megéreztem magamban - Mozoghjhh - adtam ki a következő parancsot. A szokásosnál is türelmetlenebb vagyok.. - Kérlekhh.. - az a húsz perc megártott.

Csípöjére fogva kezdtem gyengédebb tempóban mozogni, de egyre csak gyorsult tempóm. Nem bírtam leállni vele.. Ah! Így kicsinál!!

- Méghh.. - nyögtem vékony hangon. Akarom, akarom, akarom, AKAROM! Még többet akarok belőle. Még, még, még! Imádom.. Egyszerűen megbolondulok érte.