153. rész

(Sehun, Baekhyun)

- Remélem is.. - simogattam hátát - Ha tudnád, hogy mennyire szenvedtem nélküled.. - oké, ez az, már én is bőgök. Mostanság máshoz nem értek.. Ja, meg a dolgok elbaszásához.

Ahh, megint megsirattam.. Úgy utálom ezt.. - Shh.. - simogattam hátát, hátha megnyugszik - Sajnálom.. - pusziltam orrára.

- Mhm - fogtam szorosabbra ölelésem, s fejem vállába temetve próbáltam abbahagyni a bömbölést.

Annyira rosszul érzem magam, amiért mindig fájdalmat okozok neki.. Mi lesz ha egyszer majd nem bocsájt meg nekem..? - Kicsim... Nagyon, nagyon szeretlek és az... egy csúnya félreértés volt.. - céloztam arra, mikor arra nyitottam be, hogy Yoora felett támaszkodik és éppen belenyög a csókba.. Csak félreértés volt - Szeretlek - ismételtem önmagam.

- Jobban.. - válaszoltam - Na, szedjük össze magunk.. Sose érünk oda.. Időben már tuti nem - törölgettem szemeim, és párat szipogva elengedtem testét.

- Várj.. Még egy kicsit.. - öleltem át újra. Nekem még nem volt elég.. ölelni akarom. Érezni, hogy itt van nekem.. Meg pár percig nem tágítottam mellőle, majd mikor már én is rájöttem, hogy mennünk kéne, elengedtem – Most már mehetünk - vigyorogtam, s összekulcsoltam ujjaink. Az az egy biztos, hogy most jó ideig nem fogok tágítani mellőle. Levakarhatatlan leszek.. Valamiért úgy érzem, most muszáj mellette lennem. Nem engedhetem el..

Felöltöztettem segítőkészen, majd kezén fogva sétáltunk ki az autóig. Udvariasan kinyitottam az ajtót előtte, és megvártam míg beszáll, majd miután becsuktam, beszálltam mellé, és elindítottam az autót. Mikor piros volt a jelzőlámpa, mindig kértem egy rövid puszit, hogy 'hamarabb legyen zöld'.

Olyan édes.. Annyira imádom. Mindennél jobban. Miután bementünk a bulizó helyre, megkerestük a srácokat és hozzájuk csapódtunk. Miután Sehun helyet foglalt az asztalnál és mivel nem akartam más mellé ülni, csak mellé -de ott már nem volt hely-, így behuppantam ölébe és mellkasának döntöttem hátam.

- Iszol, vagy iszol? - tartottam elé a Martinis üveget, miután negyedét lehúztam - Gyerünk~~ - húztam agyát.

- Aish.. - fogtam meg az üveget, majd meghúztam azt. Miután lehúztam a felét, megnéztem, hogy tulajdonképpen mit is iszok, majd visszaadtam Sehun-nak az italt.

- Aztakurva - nevettem, miközben az ital eltűnt részét kerestem Baek szájában - És még ébren vagy? - kérdeztem nevetve. A fiúk is csak néztek... Szerintem mindenki meglepődött.

- Ja, hogy nektek ez már sok.. - állapítottam meg, kis gondolkodás után, hogy mi olyan fura nekik. Akkor én máshoz vagyok szokva úgy látszik..

- Neem... Csak te eddig.. Hogy is mondjam. Sokszor ittál keveset, és nem pedig elsőre a felét egy egy literes üvegnek - nevettem - Játszunk?- kérdeztem kaján vigyorral.

- Uu! Játszunk, játszunk! - követelőztem, sürgetve ezzel a társaságot, de a nagy izgalom közepette... - Mit is játszunk?

- Ki tud többet inni! - ajánlottam fel, mire mindenki ordítani kezdett, es Chan meg Suho már indultak is a piákat megvenni - Mindenki iszik.. Mindenki.. - néztem Baek-re gonoszan.

- Aigooo~ - vakartam tarkóm.. Ennek nem lesz jó vége.. Mindenki kapott egy egy literes üveget és neki is álltunk, miután Chan beszámolt.

Ami azt illeti... Nekem, Chan-nak, Xiu-nak és Baek-nek... Hát, nem volt elég egy üveg.. A második üveg felénél feladtam, mert már égett a szám.. Kívül-belül..

Hát.. nem lepődtem meg, mikor a második üvegem is kiürült, s ezzel megnyertem a versenyt - Na mi van? Ennyi volt? - húztam a társaságot - Ch.. Azt hittem bulizni fogunk.. - idegeltem őket. Már kezd hatni az alkohol.

- Na, majd meglátjuk - haraptam nyakába. Épp kezdtem volna rámozdulni, mire Chanyeol mindent beterített.. Szó szerint.. Az egész asztalt telibe hányta... - Ahh, baszki.. - szállítottam le magamról Baek-et, és kimentem a colossal levegőzni.

Na baszdmeg.. Szép volt Chan.. Aish... Annyira látszott rajta, hogy nem bírja a piát.. Pff.. Kerestem egy itt dolgozót és kértem egy felmosórongyot, meg vizet, mire a srác egyből ugrott és átadta a cuccokat. Mikor látta, hogy ennyi mindent nem tudok egyszerre odavinni, felajánlotta, hogy segít és elvett tőlem pár dolgot. Nagyban törölgettem az asztalt, mikor mögülem megszólalt egy ismeretlen hang és megfogta kezem, miben a rongyot tartottam, s épp az asztalt sikáltam vele - Itt kimaradt - csúsztatta egy, még éppen koszos területre kezem, miközben ágyékát fenekemhez nyomta, hogy 'jobban elérjem' a cuccost. Öregem, ez most kajak rám mozdult?

- Haver.. - kocogtatta meg vállam Kai - Szerintem jobb, ha most bemész.. - mutogatott háta mögé, mire értetlenül néztem, de inkább bementem. Amint megláttam, hogy Baek-et taperolja egy idősebb faszi.. MI MELEGBÁRBA JÁRUNK? VAGY MI A KURVA ISTEN?! - Hé, tudd, hogy hol a helyed! - fordítottam magammal szembe a srácot, aki csak megszeppenten nézett rám, majd magam mellé húztam Baek-et.

Némán álltam szerelmem mellett, ugyanis eléggé váratlanul ért ez az egész. Összekulcsoltam ujjaink, ezzel jelezve a hapsikámnak, hogy foglalt vagyok és lekophat - Te nem tudod, hogy hol a helyed - lökte el mellőlem szerelmem és maga mellé húzott, mire próbáltam eltolni magamtól, de nem engedett - Mert nem mellette, az biztos! Most már az enyém! - jelentette ki büszkén a srác. Mit képzel ez magáról, hogy csak így kijelenti, hogy mostantól az ő tulajdona vagyok? Mintha valami utolsó süti lennék a tálcán.

Nos.. Eléggé.. Felbaszott.. És... Piáltam is... - Ez nem így megy ám - löktem meg mellkasát, mire visszalökött, és lökdösni kezdtük egymást. Lehet, kicsit eldurvultam, de bebasztam neki egyet, hátha rájön, hogy nem jó emberrel állt le kötekedni.

Tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége.. Nem mertem közéjük állni, mivel.. Csak én járnék rosszul, ugyanis régen voltam edzésen.. Viszont féltem, hogy Sehun-nak baja esik. És végül igazam is lett.. A csávó egy olyat adott neki, amitől a földre esett és orrából folyni kezdett a vér. Azonnal odaszaladtam és sírva letérdeltem szerelmem mellé. A srác ismét közeledett és felhúzott a földről, majd lesmárolt. Vagyis csak akart, mert összeszorítottam a szám és eltoltam arcát enyémből. Ekkor már ott voltak a srácok is és felsegítettek Sehun-t, rólam pedig levakarták a faszit, akit ki is rúgtak abban a pillanatban.

- Ah, baszki - törölgettem orrom szipogva - Van zsepitek? - tettem fel a kérdést, mire csak lestek, mint borjú az új kapura – Hahó? - lóbáltam szabad kezem.

- Kicsim! - rohantam szerelmemhez, amint megláttam, hogy ott van a többiekkel és nekifutottam, majd szorosan átöleltem - Jól vagy? Minden rendben? Mid fáj? - vizslattam arcát, miközben simogattam azt. Meg fogom ölni azt a gyereket..

- Jól vagyok - nevettem - Semmim sem fáj - simogattam hátát - Ugye nem taperolt?

- De elég csúnya az orrod.. - húztam el szám, figyelmen kívül hagyva kérdését.

- Köszi, ezt akartam hallani – sóhajtottam - Mi lett a helyes férjeddel, mi? - kérdeztem kuncogva.

- Az én férjem, mindenhogy helyes - vigyorogtam. Lehet, el kéne neki mondanom.. Nem akarom, hogy az legyen, mint eddig.. hogy titkolóztam és baj lett belőle - Figyelj kicsim.. A srác.. meg akart csókolni, dee csak akart és nem jött össze neki, oké? - mondtam el vegül is az igazat. Huh.. legalább tudja..

- Biztonság kedvéért..- szájára csókoltam, így tutira mentes lett a pasi nyálától - Így.. Tökéletes.. - mosolyogtam. Habár.. Most tulajdonképp.. Én lettem nyálas.. Mindegy.

Marha nagy kő esett le szívemről, mikor pozitívan reagált. Fuhhh.. Már kezdtem félni.. - Szeretlek - csókoltam vissza, majd adtam egy eszkimópuszit.

- Én is - vigyorogtam. A pia hatása most állt be, asszem... - Bulizni-akarok! Bulizni-akarok! Bulizni-akarok! - kiabáltam.

- Na gyere te Lagzi Lajcsi.. Ropjuk! - nevettem, s a táncparkettre húztam. Sehun-on már elég erőteljesen megmutatkoztak az alkohol jelei..

- Neeheem akarok táncolniiii~ - nyavalyogtam pár perc múlva - Buli! Buli! Buli! - futottam át a tömegen, a srácokhoz - Buli? Buli! Buliii!! - hajoltam arcukba.

Hát ez meg mit akar??? Egyfolytában csak azt hajtogatja, hogy buli, buli, buli. DE NAGYON ARANYOS MÉG RÉSZEGEN IS! Chan szerit valami pedo játékot akar játszani egy szobában, de ő sem tudja biztosan, hogy ez mit akar jelenteni.. - Mit akarsz, kicsim? - kérdeztem, mikor már nagyon érdekelt, hogy mit akar.

- Woooo! - csodálkoztam el - Te! Te.. - fogtam meg Baekhyun kezét - Te kellesz a játékomhoz! - vágtam perverz arcot, és húztam magam után, valami helyiség után kutatva.

Milyen játék? Te jó isten, nagyon be van állva a gyerek.. Mikor talált egy üres szobát, bezárta azt és lelökött az ágyra - Sehun? Milyen játék ez?

Lassan felé másztam, és vigyorogva szájára nyomtam egy puszit - Ez.. Ezt el kell magyaráznom! - ültem sarkamra - Kő-papír-ollóval dől el a játék. Ha te nyersz, megpofozhatsz.. Ha én, akkor megcsókolhatlak - vigyorogtam lelkesen, továbbá is.

- Hmm.. - gondolkodtam el - Rendben, legyen - egyeztem bele rövid gondolkodás után - Kő-papír-olló. Aish..

- Whahahahaaa~ - örvendeztem magamnak, majd kezeimmel közre fogtam arcát, és szájára csókoltam. Kellett egy indok, amiért megcsókolhatom.. Vagy puszilhatom.. Mindegy! - Kő-papír-olló! - számoltam újra.

Egyből arcára csaptam, mikor megláttam, hogy ezúttal én nyertem. Nem ütöttem nagyot, csak épp hogy meglegyintettem, hogy pofonnak lehessen nevezni.

- Mh.. - simítottam arcomra, szomorúan - Kő-papír-olló! - összeszorítottam szemem, hogy ne is lássam.. De nem jött a pofon, szóvaal~~~ MUHAHHAHA, NYERTEM! Gyors puszit nyomva ajkaira, visszaereszkedtem helyemre - Kő-papír-olló! - ismételtem meg a számolást, és megint én nyertem! Ekkora formát... Hah!

- Ne már.. Ez láncban a negyedik, hogy te nyersz - vártam a csókot, s mikor nem tervezett elválni tőlem, elnyomtam magamtól homlokánál fogva - Egy csók, nem több, ha már te nyersz folyton. Kő-papír-olló - számoltam be újra és megint ő nyert - Hát ezt nem hiszem el.. - a csók után végre én nyertem, mire kicsit hátrébb csücsült, de így is elértem és meglegyintettem arcát - Jaj, ne már.. - vágtam fájdalmas pofát újabb nyertes meneténél. Persze semmi bajom nem volt vele, hogy újra megcsókol, de én akartam nyerni. Természetesen nem azért, hogy megpofozhassam.. Csak úgy.

-Tudom, hogy élvezed, hogy én nyerek - vigyorogtam a csók után. Sajnos.. Elég piros lett a fejem, mert most legalább hatszor megcsapott.

- És te mennyire élvezed, mikor én nyerek? - vigyorogtam diadalittasan - Már fáj a tenyerem.

- Csaló! - fújtam fel arcom - Nem játszok veled többet! - és ezt halál komolyan is gondoltam. Akkor...

- Aigoo~ Pedig már kezdtem belejönni.. - ráztam fejem kelletlenül, majd elterültem az ágyon - Akkor visszamenjünk a többiekhez? - ajánlottam fel a lehetőséget.

- Ühü - bólogattam, majd kirohantam. Aztán vissza... Chanyeol... Mit tettél a piámba?!

- Mi a baj? - néztem farkasszemet az előttem állóval. Mi volt ez? Teljesen megbolondult..

- Merre.. Merre van a pult? - kérdeztem. Elfelejtettem.. Ez cink.. Pedig kell még pia.

- Szerintem, neked mára ennyi pia bőven elég volt - terelgettem az ellenkező irányba, mint ahova akart menni - Csak tudnám, hogy holnap.. vagyis ma, hogy fogod bírni.. - sóhajtottam.

- De nekem.. - vettem el kezeit vállamról - Nekem inni kell! Száraz a torkom! - köhécseltem, hogy alátámasszam a sztorim.. Persze, csak inni akartam..

- Tessek, itt van víz - nyomtam kezébe egy palackkal - Igyál csak.. - vigyorogtam. Én egy zseni vagyok.

Sosem adná fel... - Ahh.. Köszönöm - mosolyogtam erőltetetten, majd belekortyoltam az italba - Te.. Hogy bírod ilyen jó.. - szakadt meg mondatom, ugyanis úgy kidőltem a piától, mint annak a rendje.

Hangosan felnevettem, mikor ölembe esett - Ahh, Sehunnie.. - ráztam fejem. Az egész bandát nekem kell majd hazavinni? - Gyere.. - hurcoltam el egy szobáig és valahogy felküszködtem az ágyra. Brutál nehéz ez a hülye!! Persze tudom, hogy nem a zsír miatt.. SZÍNTISZTA IZOM A GYEREK! Te jó ég.. Míg ő aludt, megkerestem a srácokat és Sehun nevében is elköszöntem tőlük. Kivéve Chan-tól.. Őt megkértem, hogy segítsen hazavinni Sehun-t. Egyedül nem tudnám.. főleg, hogy jogsim sincs.. Mikor felértünk a koleszos szobánkba, Chan lefektette szerelmem, s én leültem az édesen szuszogó mellé, és arcát simogattam, hogy kezdjen ébredezni - Sehunnie.. Kicsim, ébredj - keltegettem kedves hangon, de semmi reakció. Halkan énekelni kezdtem azt a dalom, amit a szülinapjára írtam, hátha felébred rá.

- A fejem.. - nyöszörögtem, miközben csapkodtam kezemmel az ébresztőm felé, de nem találtam a telefont, így kénytelen voltam kinyitni szemeim – Mhmmm - nyammogtam - Jó reggelt - vigyorogtam. Valamiért túl sötét volt a reggelhez.. És nem otthon voltam.. De azért jó reggelt.

- Estét, Hunnie - vigyorogtam, s szájára pusziltam. De édes, azt hitte reggel van. Nem sokra emlékezhet az estéből.. Egyem meg.

- Este? - ültem fel – Au... - fogtam fejemre, majd orromra – Agyonvertél? - nevettem.

- Nem én voltam - szabadkoztam feltartott karokkal - Kérsz fájdalom csillapítót?

- Nem.. Nem, köszi - fintorogtam. Mikor legutóbb fájdalomcsillapítót akartam venni, akkor Kyungil leütött.. - Te.. Mit csináltál egész eddig?

- Ja, hát belefért pár menet Chan-nal, míg aludtál - viccelődtem.

- Mi?! - pattantam fel, de csak jobban megfájdult a fejem - Huuu... Megölöm - startoltam kifelé, majd nagy nehezen lefutva a lépcsőn -inkább gurulásnak volt nevezhető-, szemeimmel keresni kezdtem a colost. Kinyírom esküszöm! Hogy volt képes ilyenre?! És Baek?!!

- Yah! Sehun! - szaladtam utána. Ahh, hülye gyerek. Komolyan azt hiszi, hogy meg tudnám tenni? Ch.. - Várj meg! - állítottam meg kezénél fogva - Csak szívatlak, te buta - vigyorogtam.

- Ezzel most Chan-t véded? - csattantam fel.

- Sehun.. Nem hiszel nekem? Tényleg azt feltételezed, hogy lefeküdtem volna Chan-nal? MIUTÁN ÖSSZEHÁZASODTUNK?

- De.. Attól még... Rád erőltetheti magát.. - motyogtam - Hülye vicc volt.. - csíptem fenekébe pimaszan.

- Miért erőltetné rám magát? Eddig sem tette és Chan a legjobb barátod. És mindkettőnk mellett szóljon, hogy nem kedveljük egymást ÚGY és.. Nem lennék hűtlen hozzád.. - persze ezt pont én mondom, aki kétszer is megcsaltam..

- Oké, de ki tudja? - tettem fel a kérdést - Sétálni akarok, nagyon szar a levegő idebenn.. - kaptam fel kabátom ismét - Ki jössz velem?

- Persze - mosolyogtam, majd felkaptam egy pulcsit, mivel már kezdenek jó idők lenni és szerelmem kezét megfogva indultam ki sétálni. A közeli parkba mentünk, majd egy szimpatikus padon helyet foglaltunk. Csendben gyönyörködtem a kilátásban és azon járt az eszem, hogy vajon emlékezni fog-e a buliban történtekre. Remélem nem nagyon..

- Nézd! - mutattam egy hullócsillagra. Jó a szemem, mi tagadás.. - Kívánj! - hunytam be szemeim szorosan, s én is kívántam.

Azt kívántam, hogy örökké együtt maradhassak Sehun-nal és életünk végéig boldogok legyünk. Ez a legfontosabb.. Vagyis ő.

- Na? - nyitottam ki egyik szemem - Mit kívántál?

- Nemmondommeeeeg~ - öltögettem nyelvem szerelmemre - Akkor nem teljesülne..