(Piros=Baekhyun, Szürke=Sehun)
- Oké – bólogattam – De azért, itt maradsz
velem, ugye? – Öleltem magamhoz szorosan.
- Persze – Mosolyogtam, miközben megfogtam kezét – Milyen picii – Vettem
jobban szemügyre kezét, ami legalább egy centivel kisebb volt az enyémnél.
- A tiéd túl nagy! – Ellenkeztem.
- Akkor is, pici a tiéd az enyémhez képest. Ugyan úgy, ahogy törpe
vagy, hozzám képest. Lehet, hogy másnak torony vagy, de nekem törpe – Nevettem.
- Hh – sóhajtottam egy nagyot – Ne is mondd.
Majd veszek valami növesztőszert.
- Nehogy! Akkor nem cukkolhatlak a magasságoddal – nevettem
ördögien – És amúgy is, így vagy tökéletes. Kis törpém.
Első mondatán már épp ki akartam akadni, de
mikor folytatta azonnal elmosolyodtam – Senki sem tökéletes, Sehunnie – Cáfoltam meg állítását.
- De, te az vagy – nyújtottam ki nyelvem – Nekem igen. Mivel velem
leszel, amíg szeretsz.. Feltételezem, – remélem, hogy életem végéig, de ezt
inkább nem fűzöm hozzá, mert nyálas – El kell viselned a tényt hogy valaki úgy szeret, ahogy van.
Feltételezi? FELTÉTELEZI? Oké, Oh Sehun... – Egy, megérett a megy, vagyis nem fogom
elhagyni életem szerelmét csak úgy szórakozásból. Kettő, csipkebokor vessző,
vagyis a tökeletességtől még elég messze vagyok. Három, te vagy az én párom – fejeztem
be – Úgyhogy, neked meg azzal a gondolattal kéne megbarátkoznod, hogy életed
végéig el kell viselned.
Jót nevettem utolsó mondatán.. – Négy, nem tudom hogy van tovább,
de tökéletes vagy és ellentmondást nem tűrök. Öt, nem is arra gondoltam hogy
szórakozásból hagysz el, hanem mert nem szeretsz – mondtam, a mondat végét
halkabban – Hat, remélem sokáig élek – Mondtam, ismét utolsó mondatával
kapcsolatban. Kár lenne egy ilyen csodát itt hagyni.
- Nem, nem, nem! – ráztam meg fejem – Seggem
a szádra pattanhat – mosolyogtam – A hetes az, amit te mondtál – nevettem – ÉS
8 – mondtam hangosabban, miközben rámásztam – KI AZ A HÜLYE, AKI NEM SZERETI AZ
ÉLETÉT? – Kérdeztem vigyorogva.
- Hát ha nem te lennél, hidd el, utálnám – magyaráztam hitelesen,
majd fejét lehúztam egy szájra puszi erejéig – Azt mondtad, segged számra
pattanhat? - Kuncogtam gonoszan.
Muszáj volt elvigyorodnom – Azt – nevettem –
Te talán nem ismered? – Kérdeztem, mintha nem tudnám mire gondolt.
- Nem, de a benne említett testrészed
nagyon is jól ismerem – Beharapott ajkakkal fenekébe markoltam, miközben nyakába pusziltam.
- Ch...odanézzenek,
a kis taknyos... – Kuncogtam.
- Pfff – elfordítottam fejem arcától – Te tüsszögsz, és te fázol mindig. Fikagép.- – játszottam a durcásat.
- Haaaa – Szívtam be a levegőt,
s egész testemmel elfordultam tőle.
Kifordultam az ágy szélére, és a falat
bámultam. Jogos volt a felháborodásom, ugyanis tényleg így van, és mindig
taknyosnak hív. Ha hisztizni akar, akkor hisztizzen.
- Hiszti Kriszti – Fordultam vissza,
és hátulról átöleltem. Nem vicces, ha mindketten hisztizünk.
Nem szóltam, csak puffogtam tovább. És ez
nem a haragom, hanem csak a hülyeségem. Ha a harag lenne, akkor Baekhyun
valamelyik sarokban bújna. Persze, őt sose bántanám.
- Naa, Sehunnie~ – nyávogtam és nyakát
kezdtem puszilgatni – Ne haragudj.. – Suttogtam fülébe.
Hátamra fordultam, majd összeszedtem
gondolataim. Felé tornyosultam és szemeit vizslattam, amikből nem tudtam
kiolvasni, mit is tükröznek – Most mit érzel? – Kérdeztem kíváncsian.
- Szerelmet – Válaszoltam
egyszerűen.
Óvatosan testére ereszkedtem – Ingyen ölelés – Vigyorogva össze nyomorgattam kis testét,
majd össze-vissza pusziltam.
- Oh, nemáár~ – nyújtottan el az utolsó
szótagot – Összenyomsz – mondtam elváltozott hangon – Így még kisebb leszek..
- Annál jobb – Nevettem, majd kezeimmel
feltornáztam magam. Lábai közé férkőzve összekulcsoltam ujjaink – Ingyen tudlak vinni utazásokkor – Szájára pusziltam.
- Pff.. Ezt
megjegyeztem, drágám – mondtam, majd lábaimat dereka köré kulcsoltam és lehúztam
magamhoz – Csak be ne vágd majd a fejed az ajtóba – Kuncogtam.
- Én, ugyan nem! – Vágtam megilletődött fejet, majd közelebb hajoltam hozzá, és finoman
megcsókoltam, míg egyik kezem pólója alá csúszott.
Belesóhajtottam csókunkba,
majd szájára pusziltam – "Én ugyan nem" – utánoztam
elváltoztattott hangon – "Én ugyan nem"– Ismételtem meg pofákat vágva.
- Befogod, vagy én fogjam be? – Kuncogtam, közben pólóját lehúztam testéről.
- Rossz előérzetem
van – vigyorogtam huncutul,
majd miután lehúztam Sehun nadrágját, hírtelen rámarkoltam férfiasságára, ezzel
egy hangosabb nyögést kicsalva belőle – Mondtam – Nevettem.
Levettem kezét nemességemről, és feje fölé
tettem a másikkal együtt – Nem szórakozol te velem.. – Szájára pusziltam,
majd kibújtattam nadrágjából, alsójával együtt.
Lebiggyesztettem
alsó ajkam szavaira. Kezeimet azonnal elvettem helyükről, és miután végigjárták
Sehun felsőtestét, alsóját kezdtem lehúzni.
Elkaptam kezét a boxeremről, és visszahúztam
azt – Nyugi – Suttogtam és a füle mögötti területet
kezdtem puszilgatni. Éledező tagjára csúsztattam kezem és mozgatni kezdtem
rajta azt, lassú tempóban.
Egyre jobban
élveztem, amit csinál. Hangosodó sóhajok szöktek ki párnáim közt, mikor
gyorsítani kezdett a tempón. Ha túl akarom élni, akkor azonnal le kell
állítanom, különben gyorsan elsülök. Lehámoztam kezét férfiasságomról, s fülébe
suttogtam – Sehunhh... Én jövökh.
- Nem,
most te nem férsz bele – Csókommal elnémítottam, majd egyik ujjammal
tágítani kezdtem. Nem azért mert még akarom dugni, csak az élvezetet akarom
növelni számára.
Sehun ujjainak hála,
kéjes nyögéseket hallattam. Fáradtság ide vagy oda, ezért az élvezetért bármit.
Baekhyun hangja zene a füleimnek. Főleg,
mert miattam zenél így. Lehet, hogy perverzül hangzik, de boldog vagyok, hogy
ezt a boldogságot is én adhatom meg neki, nem pedig más. Ahogy gondolkodni,
kezdtem, hogy hogy tegyem még élvezetesebbé számára ezt az egészet, bevillant
egy ötlet.. Dee... Én még azt... vagyis.. Aish, oké Baekhyun-ért bármit.
Erekcióján lévő kezemmel alább hagytam a munkával, majd lassan említett
testrésze felé hajoltam és lágy csókokkal hintettem azt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése