(Sehun, Baekhyun)
Mikor megéreztem nedves ajkait merevedő férfiasságomon, sikongatni tudtam volna az élvezettől. Ha ezt így folytatja, olyan orgazmusom lesz, hogy még a szomszédba is hallani fogják. Már a lepedőt tépkedtem izgalmamba, s nevét ismételgettem.-Sehunhh-ziháltam.
Nevem hallatán felbátorodtam, és még egy ujjam belé csúsztatva mozgatni kezdtem, míg végignyaltam merevedésén, majd számba vettem azt. Felnéztem, és Baekhyun élvezettől szenvedő arckifejezését láttam, mi szinte mindent megért nekem.
ANNYIRA. IMÁDOM. Megemeltem csípőm, így utasítva őt a mozgásra. Ha tovább maradt volna egyhelybe, azonnal elmentem volna. Folyamatos nyögéseim törték meg a csendet. Hát igen...Nem mindenki olyan szerencsés, mint èn, hisz csak egy Oh Sehun létezik. És ő az enyém.
Mozgatni kezdtem fejem tagján, közben ujjaimhoz csatlakoztattam az utolsót, azaz harmadikat is. Fejemmel egy tempóban mozgattam azokat, miközben Baekhyun hánykolódott alattam.
Nem értem, hogy bírtam idáig. Érzem, hogy közel a vég.-Sehunh..mindjárt..mindjárt-sóhajtoztam-Asszem...mmm-nyögtem majd még löktem egy utolsót csípőmmel, s szájába élveztem.
Nedvét gondolkodás nélkül lenyeltem, majd mellé másztam és betakartam magunk. Nem gondoltam, hogy ez számomra is jó érzés lesz, de az. Sőt, boldogsággal tölt el.
Annyira szeretem. Nem tudja mennyire. De nem igazságos, hogy csak én élvezkedem. -Sehunnie-néztem szemeibe-Ez így nem fair-görbítettem le alsó ajkam.
-Mármint?-néztem rá meglepődötten. Remélem jól csináltam, és nem azért panaszkodik.
-Ne csak én legyek boldog. Folyton te teszel a kedvemre. Ez nincs rendben így. Most rajtam a sor-tornyosultam felé és nyakát kezdtem puszilgatni.
Felsóhajtottam cselekedetén, de nem hagyhatom magam. Nem csak a szexért vagyok vele, azt sem akarom, hogy véletlenül is erre gondoljon.. Finoman lehámoztam kezeit rólam, és mellém fektettem-Ne érezd ezt kötelezőnek-pusziltam homlokára- Jól van ez így.
-B-biztos?-néztem rá nagy szemekkel-De én szívesen megteszem-mosolyogtam rá-Kettőnkért-suttogtam.
-Biztos- széles mosoly húzódótt számra- Szeretlek-motyogtam ajkaira, majd megcsókoltam-Nagyonnagyonnagyon.
-Én jobban-suttogtam, majd lehunytam szemeim.
-Nem igaz- suttogtam,hogy ne hallja, majd magamhoz öleltem és álomra hunytam szemeim. Azt álmodtam, amit képzeltem még régebben. Kíváncsi vagyok, mi jelentősége lehet ennek..
Sehun mellett azonnal elaludtam. Ha itt van mellettem, tudom, hogy semmi rossz nem történhet velem, mert ő vigyáz rám. És tényleg képes megvédeni. Most először érzem biztosnágban magam valaki mellett.. Kár, hogy nem tudja, mennyire szeretem. Ami miatt igazán boldog vagyok-amellett, hogy ő is az-az az, hogy már egy ideje rendesen alszik. Remélem ez így is marad.
Reggel hótkórosan tapogattam szerelmem után, mikor már ébredeztem. Kis keresgélés után meg is találtam, de ahogy pillanatnyilag láttam, még aludt. Közelebb bújtam hozzá, és megöleltem, mert még így, hogy vele aludtam is hiányzott.
Reggel arra keltem, hogy Sehun ölelget. Olyan jó volt így felébredni. -Jó reggelt, édes-köszöntöttem.
-Jó reggelt szerelmem-Pusziltam még csukott szemére - hogy aludtál?
-Veled csak jól lehet-válaszoltam mosolyogva, majd megkapta reggeli pusziját.
-Ma mennem kell suliba-biggyesztettem le alsó ajkam.
-Mennünk kell-javìtottam ki, hangsúlyozva az 'ünk' igei személyragot.
Nem akartam neki mondani, hogy a múltkori megfázásom még nem múlt el teljesen és a tegnapi sem tett nekem túl jót, de mostmár muszály mennem suliba. Még a végén kicsapnak..-Minden rendben Sehunnie, makk egészséges vagyok-mondtam határozottan.
-Ha egyetlen hapcizást hallok, jössz vissza. Értve vagyok? - mosolyogtam rá fenyegetően.
-Igenis-tisztelegtem és készülődni kezdtem. Csak nem tűnik fel majd neki, ha néha félremegyek..
Kis idő múlva elkészült a reggeli is, ami pirítós volt, Sehun által.
És nem égettem el. Csoda. Kihívtam Baek-et kajálni, majd mikor végeztünk, kézen fogva-végre- elindultunk a 'börtönbe'. Tuti lebasznak a hiány miatt.. Ajaj.
Épphogy beestünk az első órára, s mikor bejött a tanár, egyből számonkért minket a sok hiányzás miatt. Miután tisztáztuk magunkat és az of is lenyugodott, folytatta az órát, amin persze végig aludtam, hisz este nem nagyon volt rá időm.
Egész órán basztattak. Mármint nem cukkoltak, csak nem hagytak nyugodni. Mindenki mindenről tudni akart, én meg annál inkább nem akartam semmit mondani. Ez a magánéletem és azzal osztom meg, akivel akarom. Míg háborogtam magamban, Baekhyun kezét simogattam. Remélem jól alszik. Mikor legutóbb ültünk egymás mellett, megcsokólt.. Hyaaah. Az a nap egy nagyon jó nap volt. Sőt, talán az egyik legjobb. Onnantól fogva csak egyre jobban belészeretek.
Álmomat a csengő hangja zavarta meg. Hogy mit álmodtam? Nos, elég fura volt. Sehun állt velem szembe először kb. 3-4 méterre. Az arca olyan...szomorú volt. Úgy láttam, mintha valami miatt nagyon bánatos lenne. Fájt így látnom őt. A szívem szakadt meg. El akartam indulni felé, de egyre valaki lefogott és csak távolodott. Nem értettem mi történik. Körülöttünk minden fehér volt és egy szintén fehér járdán voltunk a semmi közepén. Láttam, ahogy folyni kezdenek a könnyei, de mosolygott. Úgy éreztem egy részem elveszett. Borzalmas volt. Soha nem akarom ezt átélni. Kinyitottam könnyes szemeimet..Úgy látszik közben én is sírtam. Mikor megláttam Sehunt, szorosan megöleltem. Biztos nem érti, miért csinálom, de muszály volt. Valójában sokkal jobban szeretem, mint hiszi. Bár tudná.
Épp Chen magyarázott valamit, mikor Baekhyun szinte Le támadott. Hát ez meg? -Van valami baj? - kérdeztem miközben hátát simogattam, őt ölelve.
Megráztam fejem, jelezve, hogy nincs különösebb bajom, csak hiányzott.-Hiányoztál-suttogtam. Nem akartam még ezzel is basztatni.
Mosolyogtam. - Ejj, te-simogattam fejét.-Milyen kis bújós cica-mondta egy ismeretlen hang. A hang felé kaptam fejem de senki ismeretlent nem láttam.
Körbenéztem a hang hallatán, de nem láttam senki gyanúsat. Lehet nem is nekünk szóltak. Képzeletbe megrántottam vállam és Sehun-hoz bújtam.
-Milyen óra lesz? - tettem fel a sablonos kérdést a körülöttem lévőknek.
-Irodalom-válaszoltam halkan Sehun-nak, majd megpusziltam.
- Kicsim tuti hogy minden rendben? - húztam ölembe, majd nyakába pusziltam.
Újra csak bólogattam válasz képp.-Rosszat álmodtam..-dörzsöltem meg szemeim, ökölbe szorìtott kezeimmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése